Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Szabómihály Gizella: A szlovákiai magyarság nyelvi helyzete
268 Szabómihály Gizella művelődés és oktatás, információszerzés és információátadás joga; anyanyelvűknek a hivatalos érintkezésben való használatának a joga, az államnyelv elsajátításának joga. A 34.§ (3) bekezdése továbbá kimondja, hogy a kisebbségek jogérvényesítése „nem vezethet Szlovákia szuverenitásának és területi egységének veszélyeztetéséhez, sem a többi állampolgár diszkriminálásához Az alkotmány 6.§-a ugyan a kisebbségi nyelvek használatáról külön törvény elfogadását feltételezi, erre azonban mindmáig nem került sor. Az egyes törvények idevágó rendelkezéseit az alábbiakban foglalhatjuk össze421: Lehetőség van a személynevek kisebbségi nyelvű formában történő anyakönyveztetésére. A település kisebbségi nevét a település határait jelző közúti jelzőtáblákon ott lehet feltüntetni, ahol az adott kisebbség a lakosság legalább 20%-át alkotja. A peres eljárások során az államnyelvet nem ismerő ügyfél tolmács segítségét veheti igénybe (az eljárás azonban szlovák nyelven folyik); magánszemélyek anyanyelvükön fordulhatnak az ombudsmanhoz, és az alkotmánybíróság előtt is használhatják anyanyelvűket. Az állam a közszolgálati rádióban és televízióban biztosítja a kisebbségi nyelvű műsorszórást, a műsorszolgáltatóknak (pl. a kábeltelevízióknak) biztosítaniuk kell az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használatát; a nem államnyelvü időszaki és alkalmi kiadványok publikálása nem korlátozható. A vallási élet és a szertartások nyelvét nem szabályozza törvény, az államnyelvtörvény értelmében az ügyvitel azonban szlovák nyelvű. A közoktatási törvény szerint az alap- és középfokú képzés kisebbségi nyelvű is lehet, ezekben az iskolákban az iskolai dokumentumok (bizonyítványok, törzskönyv stb.) kétnyelvűek. A belső jogszabályok közül - a kisebbségi nyelvek nyilvános és hivatali használatát tekintve - két törvénynek van a legnagyobb jelentősége, az első és legfontosabb az 1999. szeptember 1. óta hatályos kisebbségi nyelvhasználati törvény (1999. évi 184. sz. tv.). Ennek értelmében azokon a településeken, ahol a kisebbségi lakosság részaránya eléri a 20%-ot: a kisebbséghez tartozó magánszemélyek egyes közigazgatási hivatalokhoz anyanyelvükön is folyamodhatnak (írásban is), a hivatal ezekre a beadványokra kisebbségi nyelven is válaszol. Ezeken a településeken kisebbségi nyelven is megjelölhetők a közigazgatási hivatalok, valamint a közterületek (utcák, terek stb.), a helyi önkormányzat ülései kisebbségi nyelven is folyhatnak (Lanstyák 1999/2002; Szabómihály 2000/2002a). A másik törvény a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabály, amely szerint a kisebbségi nyelvhasználati törvény hatálya alá eső településeken a kötelezett szervek a lakosságot kisebbségi nyelven is tájékoztatják a közérdekű információkról. E törvény több hivatal és hatóság számára írja elő a tájékoztatási kötelezettséget, mint a kisebbségi nyelvhasználati törvény. Az 1993-tól önálló Szlovák Köztársaság ratifikálta az ET kisebbségvédelmi keretegyezményét (hatályos 1998-tól, a kormány 2004 végén nyújtotta be a második jelentést), 2002. január 1-jétől hatályos A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája, az első jelentést 2003 végén nyújtották be, a szakértői bizottság jelentése 2005 novemberében már elkészült, de még nem publikus (mindezekről bővebben Szabómihály 2002b, 2002c). A Keretegyezmény, illetve a Charta végrehajtásáról készült szlovák hivatalos jelentések azt sugallják, hogy Szlovákia lényegében le421 A szlovák kormány hivatalos anyagaiban változó számú nyelvhasználati vonatkozású törvény szerepel, így a Keretegyezmény végrehajtásáról készített kormányjelentés szerint 25 törvénynek és rendeletnek, a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának végrehajtásáról szóló jelentés szerint 44 belső jogszabálynak vannak nyelvhasználati vonatkozásai. A hivatkozott rendelkezések egy jelentős része azonban általános állampolgári (vagy emberi jogot) fogalmaz meg, s csak közvetetten hozható összefüggésbe a kisebbségek nyelvhasználati jogaival. Olyan törvény, amelyben expressis verbis megfogalmazódnak a kisebbségekhez tartozó személyek nyelvi jogai, valójában csak 17 van: a kisebbségi nyelvhasználati törvény (1999) és a települések kisebbségi nyelvű megjelöléséről rendelkező törvény (1994) teljes egészében, 15 törvénynek pedig 1-2 rendelkezése tartozik idc. E törvények és egyéb vonatkozó jogszabályok magyar fordításban olvashatók a Gramma Nyelvi Iroda honlapján (www.gramma.sk) a Nyelv és politika rovatban.
