Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)

Szabómihály Gizella: A szlovákiai magyarság nyelvi helyzete

268 Szabómihály Gizella művelődés és oktatás, információszerzés és in­formációátadás joga; anyanyelvűknek a hivata­los érintkezésben való használatának a joga, az államnyelv elsajátításának joga. A 34.§ (3) be­kezdése továbbá kimondja, hogy a kisebbségek jogérvényesítése „nem vezethet Szlovákia szu­verenitásának és területi egységének veszélyez­tetéséhez, sem a többi állampolgár diszkrim­inálásához Az alkotmány 6.§-a ugyan a kisebbségi nyelvek használatáról külön törvény elfogadá­sát feltételezi, erre azonban mindmáig nem ke­rült sor. Az egyes törvények idevágó rendelke­zéseit az alábbiakban foglalhatjuk össze421: Lehetőség van a személynevek kisebbségi nyelvű formában történő anyakönyveztetésére. A település kisebbségi nevét a település határa­it jelző közúti jelzőtáblákon ott lehet feltüntet­ni, ahol az adott kisebbség a lakosság legalább 20%-át alkotja. A peres eljárások során az ál­lamnyelvet nem ismerő ügyfél tolmács segítsé­gét veheti igénybe (az eljárás azonban szlovák nyelven folyik); magánszemélyek anyanyel­vükön fordulhatnak az ombudsmanhoz, és az alkotmánybíróság előtt is használhatják anya­nyelvűket. Az állam a közszolgálati rádióban és televízióban biztosítja a kisebbségi nyelvű mű­sorszórást, a műsorszolgáltatóknak (pl. a kábel­­televízióknak) biztosítaniuk kell az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használatát; a nem ál­­lamnyelvü időszaki és alkalmi kiadványok publikálása nem korlátozható. A vallási élet és a szertartások nyelvét nem szabályozza tör­vény, az államnyelvtörvény értelmében az ügy­vitel azonban szlovák nyelvű. A közoktatási törvény szerint az alap- és középfokú képzés kisebbségi nyelvű is lehet, ezekben az iskolák­ban az iskolai dokumentumok (bizonyítvá­nyok, törzskönyv stb.) kétnyelvűek. A belső jogszabályok közül - a kisebbségi nyelvek nyilvános és hivatali használatát te­kintve - két törvénynek van a legnagyobb je­lentősége, az első és legfontosabb az 1999. szeptember 1. óta hatályos kisebbségi nyelv­­használati törvény (1999. évi 184. sz. tv.). En­nek értelmében azokon a településeken, ahol a kisebbségi lakosság részaránya eléri a 20%-ot: a kisebbséghez tartozó magánszemélyek egyes közigazgatási hivatalokhoz anyanyelvükön is folyamodhatnak (írásban is), a hivatal ezekre a beadványokra kisebbségi nyelven is válaszol. Ezeken a településeken kisebbségi nyelven is megjelölhetők a közigazgatási hivatalok, vala­mint a közterületek (utcák, terek stb.), a helyi önkormányzat ülései kisebbségi nyelven is folyhatnak (Lanstyák 1999/2002; Szabómihály 2000/2002a). A másik törvény a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabály, amely szerint a kisebbségi nyelvhasználati tör­vény hatálya alá eső településeken a kötelezett szervek a lakosságot kisebbségi nyelven is tájé­koztatják a közérdekű információkról. E tör­vény több hivatal és hatóság számára írja elő a tájékoztatási kötelezettséget, mint a kisebbsé­gi nyelvhasználati törvény. Az 1993-tól önálló Szlovák Köztársaság ra­tifikálta az ET kisebbségvédelmi keretegyez­ményét (hatályos 1998-tól, a kormány 2004 vé­gén nyújtotta be a második jelentést), 2002. ja­nuár 1-jétől hatályos A regionális vagy kisebb­ségi nyelvek európai chartája, az első jelentést 2003 végén nyújtották be, a szakértői bizottság jelentése 2005 novemberében már elkészült, de még nem publikus (mindezekről bővebben Szabómihály 2002b, 2002c). A Keretegyezmény, illetve a Charta végre­hajtásáról készült szlovák hivatalos jelentések azt sugallják, hogy Szlovákia lényegében le­421 A szlovák kormány hivatalos anyagaiban változó számú nyelvhasználati vonatkozású törvény szerepel, így a Keret­­egyezmény végrehajtásáról készített kormányjelentés szerint 25 törvénynek és rendeletnek, a Regionális vagy kisebb­ségi nyelvek európai chartájának végrehajtásáról szóló jelentés szerint 44 belső jogszabálynak vannak nyelvhasználati vonatkozásai. A hivatkozott rendelkezések egy jelentős része azonban általános állampolgári (vagy emberi jogot) fo­galmaz meg, s csak közvetetten hozható összefüggésbe a kisebbségek nyelvhasználati jogaival. Olyan törvény, amely­ben expressis verbis megfogalmazódnak a kisebbségekhez tartozó személyek nyelvi jogai, valójában csak 17 van: a ki­sebbségi nyelvhasználati törvény (1999) és a települések kisebbségi nyelvű megjelöléséről rendelkező törvény (1994) teljes egészében, 15 törvénynek pedig 1-2 rendelkezése tartozik idc. E törvények és egyéb vonatkozó jogszabályok ma­gyar fordításban olvashatók a Gramma Nyelvi Iroda honlapján (www.gramma.sk) a Nyelv és politika rovatban.

Next

/
Thumbnails
Contents