Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Szabómihály Gizella: A szlovákiai magyarság nyelvi helyzete
A szlovákiai magyarság nyelvi helyzete 267 vén az Európa Tanács szakértőinek továbbra is nagy szerepük van abban, hogy a kisebbségek szempontjából pozitív irányba befolyásolják a belső törvényalkotást, illetve -alkalmazást. Szlovákia európai uniós csatlakozása kapcsán az országértékelésekben is rendszeresen szóba került a kisebbségek helyzete, a hangsúly azonban a romakérdésre helyeződött át: az Európai Unió a közép- és kelet-európai roma népesség rendkívül rossz szociális és egyéb helyzetét potenciális konfliktusforrásnak minősítette, s ezért ennek hatékony kezelését sürgette. A határokon átnyúló eurorégiók kialakulásával, valamint az uniós előcsatlakozási alapok és az ún. Interreg programok révén sok szlovákiai magyar intézmény, szervezet és főleg helyi önkormányzat került közvetlen munkakapcsolatba magyarországi partnerekkel. Ezáltal nagyon sok magyarnak nyílt lehetősége ama, hogy a magyar standard nyelvváltozatot használja, és megismerkedjen a magyar közigazgatási, közgazdasági, környezetvédelmi szaknyelwel. A Magyarországról az elmúlt másfél évtizedben Szlovákiába érkezett (főként pénzbeli) támogatásnak elsősorban a mečiari időszakban volt életmentő szerepe, ezáltal vált ugyanis lehetővé a magyar sajtó, valamint a különféle magyar szervezetek és intézmények túlélése azután, hogy a kilencvenes évek közepén a szlovák művelődési minisztérium a minimumra csökkentette ezek támogatását. A magyarországi források ma is rendkívül jelentősek a szlovákiai magyar civil szféra működése, a magyar nyelv használatát lehetővé tevő fórumok fennmaradása szempontjából. E tekintetben külön ki kell emelni a szlovákiai magyar oktatásügyre fordított támogatásokat, a beiratkozási programokat, a Szülőföldön magyarul program keretében nyújtott oktatási támogatást, valamint a Selye Egyetem létrehozásához, infrastruktúrájának kialakításához nyújtott hozzájárulást. 4. A SZLOVÁKIÁBAN HONOS NYELVEK STÁTUSÁNAK SZABÁLYOZÁSA 1989 UTÁN 4.1. A nyelvhasználat törvényi szabályozása A rendszerváltozást követő nagyarányú törvényalkotási folyamaton belül kiemelt helyet foglaltak el a nyelvhasználati kérdések, főleg a törvényjavaslatokat kísérő politikai, sajtó- és közéleti viták, olykor botrányok miatt (1. Berényi 1994; Szabómihály 2000/2002a; Zalabai szerk. 1995). A Szlovákiában honos nyelvek státusának törvényi szabályozása kétirányú volt: az egyik oldalon a cél a nemzeti és állami szuverenitás jelképeként értelmezett szlovák nyelv státusának a megerősítése volt, a másik irányt a kisebbségek nyelvhasználati jogainak törvényi szintű - és nagyrészt nemzetközi nyomásra elfogadott - szabályozása jelentette. Az 1989-es rendszerváltozás után hozott első törvények egyike a szlovák nyelvet a hivatalos nyelv rangjára emelte, szellemisége a későbbi jogi szabályozást is meghatározta. Az 1992-es önálló szlovák alkotmány 6. cikke bevezette az államnyelv fogalmát, e rendelkezés alapján fogadta el aztán a szlovák parlament az 1996-tól hatályos ún. államnyelvtörvényt, amely lényegében az 1990-es nyelvtörvény rendelkezéseit terjeszti ki szinte minden nyilvános színtérre. Az államnyelvtörvény értelmében a Szlovák Köztársaság területén az államnyelv előnyt élvez bármely más nyelvvel szemben, ez mindennemű hivatalos érintkezés nyelve a szóban és írásban. Az l.§ szerint ugyan e törvény nem érinti a kisebbségi nyelvek használatát, gyakorlatilag viszont azt csak a nemzetiségi oktatásra, valamint az állami tömegtájékoztatásra és a kisebbségi kulturális rendezvényekre korlátozza420. A kisebbségekkel az alkotmány 33. és 34. cikke foglalkozik, eszerint a kisebbségekhez tartozó személyek számára az alábbi nyelvi jogokat szavatolja az alkotmány: az anyanyelvű 420 Az államnyclvtörvényt külföldön is bírálták (pl. Daftary-Gál 2000), s rendszerint a francia nyclvtörvcnyhcz, a mögötte meghúzódó évrendszert az amerikai „English only"-mozgaloméhoz hasonlították (Kontra 1999). A törvény bírálói nem utalnak viszont arra, hogy a szöveg a lengyelországi vagy a balti államokbeli nyclvtörvényck szövegezésével vethető össze.
