Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Szabómihály Gizella: A szlovákiai magyarság nyelvi helyzete
A szlovákiai magyarság nyelvi helyzete 265 ványosodás, csökkent az erős magyar többségű településeken (80%-nál magasabb magyar arány) élő magyarok száma és aránya. A nyelvhasználati jogok érvényesítéséhez szükséges 20% alá viszont csak néhány településen esett a magyarság aránya, ezek közül a legjelentősebb hatása Vágsellye esetében volt, ez ugyanis jelenleg járási székhely. A szlovákiai magyar társadalom és oktatás egyik nagy problémája a szlovákiai magyarságnak az átlagosnál rosszabb végzettségi adatai, elsősorban is a felsőfokú végzettségűek igen alacsony aránya. Az előző, 1991-es népszámlálási adatokkal összevetve a 2001-es adatok azt mutatják, hogy a magyar lakosság adatai lassan közelítenek az országhoz átlaghoz, s bár a felsőfokú végzettségű magyarok aránya még jóval alatta marad az országos átlagnak, az utóbbi tíz évben a magyarok esetében 44,1%-kal emelkedett a felsőfokú végzettségűek száma, így először haladta meg a 37,9%-os országos értéket (idézi Gyurgyík 2006, 55). Ez a tény nyilván azzal függ össze, hogy a kilencvenes években javult az anyanyelvű felsőfokú képzéshez való hozzáférés, elsősorban azért, mert magyarországi felsőoktatási intézmények több dél-szlovákiai városban is indítottak székhelyen kívüli képzést, (bővebben László 2004, Székhelyen kívüli képzések 2002). Az utóbbi évtizedben változások történtek a gazdaságilag aktív népesség nemzetgazdasági ágazatok szerinti megoszlásában is, a magyar lakosságra jellemző eltérések (a mezőgazdaságban foglalkoztatottak nagyobb, az iparban foglalkoztatottak kisebb aránya) továbbra is fennállnak azonban. A magyar lakosság (és ezzel kapcsolatban a magyar nyelv) társadalmi presztízse szempontjából kedvezőtlen, hogy a magyarok jelentősen alulreprezentáltak a szellemi és az irányító foglalkozási csoportokban, a foglalkozási hierarchia alsóbb rétegei felé haladva azonban egyre nyilvánvalóbbá válik a magyarok felülreprezentáltsága (az adatokat 1. Gyurgyík 2006, 72). Ezt a magyar nyelv munkahelyi érvényesülését erősen gátoló tényezőnek minősíthetjük, ugyanis a munkahelyi vezetőnek e tekintetben mintaadó szerepe van: a magyarul beszélő vezetőhöz az alkalmazottak is alkalmazkodnak. A korábbi évtizedek gazdaságpolitikája következtében a magyarlakta területek Szlovákiában a legrosszabb demográfiai, gazdasági és szociális mutatókkal rendelkeznek, agrárjellegű, elmaradott régiónak minősülnek, ahol a munkanélküliség évek óta jóval a szlovákiai átlag felett van, az egy főre eső GDP, valamint az átlagkereset átlag alatti, s a megfelelő infrastruktúra hiányában igen alacsony a külföldi működőtőke jelenléte (bővebben 1. Gajdos-Pašiak 1995; Pažitný et al. 2004). A kilencvenes években lezajlott nagyprivatizációból a magyarság kimaradt, a magyar közép- és kisvállalkozói réteg pedig elsősorban helyi szinten képes támogatni a magyar nyelvű kultúrát és oktatást. A határok átjárhatósága és Magyarország jobb gazdasági helyzete tette lehetővé dél-szlovákiai vendégmunkások magyarországi alkalmazását. Bár ezeknek az ingázóknak a nagy része beosztott munkakörben dolgozik (szalag mellett dolgozó munkás, illetve ápolónő), magyarországi munkahelyen történő alkalmazásuk azt jelenti, hogy ezek a szlovákiai magyarok mindennapi élő kapcsolatba kerülnek az ottani magyar nyelvvel, elsősorban a szaknyelvvel. 3.2. A (cseh)szlovákiai politikai helyzet változása A magyar beszélők és így a magyar nyelv helyzetére alapvető hatással voltak az 1989-as változások, elsősorban is az alapvető emberi és a polgári jogok, így a szólásszabadság, a gyülekezési és az egyesülési jog érvényesülése: új, különféle profilú sajtóorgánumok létesültek, számos önálló magyar szervezet, szakmai szerveződés jött létre, amelyek tárgyalási nyelve a magyar lett, a magyarság és a kisebbségek érdekeinek védelmét célul tűző pártok alakultak. A magyar pártok létrejötte több szempontból is pozitív fejleménynek tekinthető: Először is a nyelvhasználati és az oktatási jogok biztosítása, valamint az asszimiláció lassítása közötti nyilvánvaló összefüggés miatt e pártok, majd az egyesülésük révén létrejött Magyar Koalíció Pártja agendájában a kisebbségi jogok - s ezen
