Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Szabómihály Gizella: A szlovákiai magyarság nyelvi helyzete
264 Szabómihály Gizella tion) kerül sor. A nyelvi menedzselés lehet egyszerű (simple management), ha közvetlenül a diskurzust, az interakció résztvevőit érinti, és szervezett (organized management), ha valamilyen formában intézményesült módon zajlik a folyamat414. Ebben a tanulmányban elsősorban az utóbbira hozunk majd példákat. J. V. Neústupný - többekkel egyetemben - azt a nézetet vallja, hogy a nyelvi problémák nem kezelhetők objektív módon, ugyanis megoldásukat az érintett szereplők különbözőképpen látják, ennélfogva érdekellentétek léteznek közöttük, s csak a hatalommal rendelkező érdekcsoport tudja keresztülvinni elképzeléseit. Továbbá a nyelvi problémák megoldása elképzelhetetlen a kapcsolódó társadalmi és kommunikációs problémák kezelése nélkül. Ezek a megállapítások rendkívül fontosak, ugyanis rámutatnak a hagyományos nyelvművelés hatástalanságának415 okaira. A hagyományos nyelvművelés az „egy magyar nyelv“ elméleti alapállásból néhány tolerált kivételtől eltekintve bírálta a szlovák hatást mutató kontaktusjelenségek használatát és a kódváltást, s ezt a beszélők „kényelemszeretetével“, „igénytelenségével“ magyarázta, a megoldást pedig leginkább a nyelvi ismeretterjesztésben, nyelvművelő cikkek publikálásában látta. Ha azonban egy dokumentumon az olvasható, hogy posudok, a fenti módszerrel aligha lehet elérni, hogy egy hivatalnok ne azt mondja az ügyfélnek: Nem tetszett behozni a posudokot. A hivatalnok és az ügyfél számára is egyértelmű ugyanis, a kért iratok közül melyik hiányzik még; lehet, hogy nem is tudják, hogyan kellene ezt magyarul mondani (a szövegkörnyezettől függően különféle szakvéleményekről lehet szó, amelyeket Magyarországon is különféleképpen neveznek meg); ha a szóban forgó dokumentum megnevezésével nyelvművelő írás foglalkozott is, nem biztos, hogy azt olvasták, vagy ha olvasták is éppen, lehet, hogy már elfelejtették stb. Az említett irat magyar nyelven való említésének akkor van esélye, ha a magyar megnevezéssel a hivatalnok és az ügyfél is rendszeresen is találkozik, azt megjegyzik; a legoptimálisabb eset az, ha az irat kétnyelvű vagy csak magyar szövegezésű. Ehhez azonban az szükséges, hogy jogszabály írja elő vagy engedje meg a magyar nyelvű iratok alkalmazását az adott hivatalban. (A nyelvi menedzselésről bővebben 1. Szabómihály 2005b). 3. A SZLOVÁKIAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATOT BEFOLYÁSOLÓ TÁRSADALMI KÖRNYEZET JELLEMZŐI 3.1. Demográfiai és szociális helyzet A 2001-es népszámlálás adatai szerint a magyarság száma 1950 óta először csökkent (majdnem 47 ezer fővel); az 1990-es évek közepétől a magyarság természetes szaporodása negatív értékeket mutat, s ezért ily módon már nem kompenzálhatok az asszimilációs veszteségek416, ennek ellenére a szlovákiai magyar beszélőközösség létszáma még mindig jelentős: meghaladja a félmilliót. A településszerkezet változásai (elemzi: Gyurgyík 2006, 24^42) azt mutatják, hogy tovább folytatódott a szór-414 Az előbbire példa az az eset, amikor beszéd közben korrigáljuk magunkat, vagy ha a pedagógus rászól a tanulóra: Nem azt mondjuk, hogy én csak levest eszek, hanem azt, hogy én csak levest eszem. Ebben az esetben a pedagógus az eszik ige ikcs igeragozást!, azaz hagyományos vagy „szabályos“ változatának használatára „ösztönzi“ diákját. A szervezett nyelvi menedzelés körébe sok minden beletartozik, például a többségi és a kisebbségi nyelv oktatása, a hivatalos nyelvhasználat szabályozása, cgy-cgy intézmény nevének meghatározása stb, 415 Nem tudjuk, milyen volt a szlovákiai magyarság egyes rétegeinek valós nyelvhasználata (általában, illetve a regiszterek szerinti bontásban) például húsz éve, és milyen ma, hiszen - amint említettük - az czirányú kutatások csak az utóbbi időben indultak meg, s egyelőre a nyclvhasználók egy szűk rétegét érintik. Mindebből következik, hogy nyelvművelésünk hatékonyságáról csupán szubjektív véleményünk lehet, tény viszont, hogy a nyelvművelők által kárhoztatott lexikális elemekre folymatosan van adatunk írott szövegekből is (ilyenek az iskolázás, tanítónap, brigád, metropolisz stb.) 416 Gyurgyík László számításai szerint (Gyurgyík 2004, 175) a népességfogyás oka mintegy 66%-ban a magyar-szlovák ncmzctiségváltás volt
