Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
A kulturális intézményrendszer
A szlovákiai magyar kulturális intézmények 237 szervezeti dilemmája: kulturális vagy társadalmi-érdekképviseleti(védelmi) szervezet.402 Annak ellenére, hogy szervezeti struktúrái révén (főleg a választási kampányok időszakaiban) deklaráltan bizonyos magyar politikai pártokat támogatott,403 az új politikai és hatalmi szerkezetből kiszorulva hosszú éveken át nem találta a helyét. 1995 után, amikor megvonták - nem csekély - közvetlen állami támogatását, végképp elveszítette súlyát. A tapasztalatokból látszólag okulva azonban, bár több kísérlet is volt rá, ez sem járt együtt a szervezet kulturális szerepvállalásának újrafogalmazásával. Ennek talán legfőbb oka az volt, hogy vezetői más, főleg politikai szervezetekben fejtettek ki tevékenységet, és csak szimbolikus jelentőséggel bírt a Csemadokon belüli szerepvállalásuk. Az országos központ anyagi erőforrásai elapadásával tevékenységének súlypontja a területi választmányokra helyeződött át. A területi választmányok vezetői lelkesedésüktől, aktivitásuktól és anyagi forrásaiktól függően többkevesebb sikerrel próbálták folytatni a Csemadok eredeti kulturális misszióját: megszervezni a hagyományosan központi Csemadok-rendezvényeket, illetve újakat létrehozni (Jókai Napok, Gömbaszögi Népművészeti Fesztivál, Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny, Kodály Napok, Fábry Napok, Kazinczy Napok, Szenczi Molnár Albert Napok, Duna Menti Tavasz, Bíborpiros Szép Rózsa, Tavaszi Szél Vizet Araszt, Zselizi Népművészeti Fesztivál, Csengő Énekszó stb.).404 így állt elő az a paradox helyzet, hogy amikor az ezredforduló elejére sikerült a Csemadok pozsonyi központi épületét nem kis magyarországi erőforrások igénybevételével megvásárolni és felújítani, a központ mint olyan már csak szimbolikusan létezett, s többszöri kísérlet, próbálkozás sem tudta visszaállítani eredeti súlyát. Összefoglalva elmondható, hogy a Csemadok központi vezetése a változás időszakában nem tudta felmérni és érvényesíteni a civil szektoron belüli rendkívül kedvező adottságait (több tízezres tagsággal és több száz alapszervezettel egyetlen civil szervezet sem rendelkezett ebben az időben Szlovákiában, a Csemadok központi rendezvényei pedig mindig multikulturális rendezvények voltak, amelyet a szervezet sosem tudatosított kellőképpen, és az ebben rejlő anyagi erőforrásokat meg sem próbálta kihasználni), helyette a pártállami beidegződöttségeket követve mindig valamely párt politikai befolyását igyekezett a saját hasznára fordítani. A probléma pusztán az volt, hogy a civil szektor ekkor már pártsemleges volt, és ami még ennél is fontosabb, az adományozó szervezetek még inkább. 1.7.3. Alapítványok, polgári társulások, egyesületek, műhelyek, intézetek 1990 után elkezdődött az a folyamat, amely az új szervezeti elemek helykeresését jelentette a hagyományos szlovákiai magyar intézményi szerkezetben. Ez a folyamat nem volt egyszerű, hiszen az új fogalmak és szervezeti fonnák (alapítvány, nonprofit szervezet, egyesület, polgári társulás stb.) újfajta magatartást követeltek meg, újszerű problémákat vetettek fel a meglehetősen konzervatívnak tekinthető magyar kisebbség körében. Figyelemre méltó, hogy a szlovákiai magyar szervezetek csak elvétve keresték gyökereiket a két világháború között létező magyar szervezetek működésében. Ok pedig lett volna elég: tradíció, vagyon, folytonosság stb. Mivel azonban 1945 után ezeket a szervezeteket betiltották, kárpótlásra, kontinuitásra nem volt lehetőség, s az ötvenes években és a későbbiekben 402 Itt csak utalhatunk arra, hogy 1968-1969-bcn a Csemadok egyik mozgatója volt a változásoknak. Nem is maradt büntetlenül. A hetvenes években kizárták a Nemzeti Frontból, erős pártkontroll alá vonták, de a Csemadok mozgósító erejének mítosza és „tradíciója” tovább élt - legalábbis az elvárások és lehetőségek szintjén. 403 Együttélés Politikai Mozgalom, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, később a Magyar Koalíció Pártja. 404 Lásd ehhez: Alapszabályok. Dokumentumok a Csemadok történetéből (1949-2000). Fórum Társadalomtudományi Szemle, V. évf. (2003) 3. sz. 127-187. p., illetve a Csemadok teljes archívuma: Fórum Kisebbségkutató Intézet - Bibliotheca Hungarica.
