Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
A kulturális intézményrendszer
226 Tóth Károly 1. A civil szektor jogi és intézményi feltételeinek kialakítása ( 1989-1992); 2. A Szlovák Köztársaság létrejötte, a mečiari korszak (1993-1998); 3. Az uniós integráció időszaka (1998-). 1.3.1. A civil szektor jogi és intézményi feltételeinek kialakulása (1989-1992) Csehszlovákiában a bársonyos forradalom gyakorlatilag pár hónap leforgása alatt átalakította az emberi és polgári jogokat. A civil szektor fejlődése szempontjából a polgári társulásokról (egyesületi törvény) 1990 márciusában meghozott törvény volt a legfontosabb. Mindezek ellenére Szlovákiában a civil szektor lassan alakult ki. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a polgárjogi aktivisták, akik a legfőbb kezdeményezői lehettek volna a civil szervezetek megalakításának, politikusként vettek részt az átalakulásban. Az első alapítvány, amely létrejött Szlovákiában, a Márai Sándor Alapítvány volt 1990 augusztusában, jellemzően egy párt alapította, a Független Magyar Kezdeményezés. Ebben az időszakban a politika és a civil szféra nem vált el egymástól. 1990-ben 158 szervezet alakul, és 1994-re a kormányon kívüli bejegyzett (!) szervezetek száma elérte az ezret. Ma, amikor Szlovákiában 27 100 civil szervezet létezik, nem tűnik magas számnak, de az akkori feltételek között, amikor a civil szervezetek finanszírozása, gazdálkodása, belső szervezeti élete, emberi erőforrásai teljesen megoldatlanok voltak, nagyon jelentős számnak tekinthető. Ebben ez időszakban már 380 000 önkéntes dolgozott a civil szervezetekben, az alkalmazottak száma pedig 3500 volt. Tevékenységét tekintve a civil szektor ebben az időszakban elsősorban a humanitárius és karitatív tevékenységre, az iijúságra, művelődésre, tudományra és kutatásokra, a környezetvédelemre, illetve az emberi és polgári jogokra és a nemzeti és egyéb kisebbségekre összpontosított. Létrejönnek a civil szektor meghatározó intézményei, amelyek a következő időszakban komoly szerepet vállalnak a szektor megszervezésében (Szlovákiai Akadémiai és Információs Ügynökség [SAIA-SCTS], a Harmadik Szektor Grémiuma, Nyitott Társadalomért Alapítvány [OSF] stb.). 1.3.2. A Szlovák Köztársaság létrejötte, a mečiari korszak (1993-1998) Ennek az időszaknak a legfőbb jellemzője a civil szektor dinamikus fejlődése és megerősödése, országos érdekvédelmi intézményi kereteinek kialakulása, közéleti szerepvállalása és nemzetközi elfogadottsága volt. A Szlovák Köztársaság létrejötte a mečiari éra kiteljesedésével volt egyenlő. Az államalapító pártok monopolhelyzetbe kerültek, és ennek minden negatív, a diktatúra eszközrendszerét felidéző gyakorlatát alkalmazták a társadalmi életen belül. A civil szektor gyakorlatilag az egyetlen olyan területe maradt a társadalmi életnek, ahol érvényesíthetők voltak a demokratikus értékrend normái. Ennek következtében a civil szektor szerepe felerősödött és országos szinten is megszervezhetővé vált. A „civil kampányok” időszakának is nevezhető ez a korszak. A nonprofit intézmények a demokratikus normák olyan eszköztárát alkalmazták az autoratív törekvésekkel szemben, amely a jogállam értékrendjét közvetítették az állampolgárok számára. 1993-tól a külföldi alapítványok nagyon jelentős anyagi eszközökkel támogatták a civil szférát. (Az Open Society Fund például 1993- ban 228 135 USD, 1994-ben 1 491 544 USD, 1995-ben 2 467 054 USD, 1996-ban 3 627 758 USD és 1997-ben 2 582 461 USD támogatást adott a szektornak.) Nagyszabású programok is indultak a nonprofit szektorban dolgozó emberi erőforrások fejlesztésére — tréningprogramok, képzések, előadások zajlottak, mindent gyakorlatilag ingyen kaphattak meg a résztvevők. Felerősödött az érdekvédelmi képviseletek szerepe, létrejött a Harmadik Szektor Grémiuma, amely országos szinten képviselte a szervezetek érdekeit itthon és külföldön. Szakmai szervezetek és irodahálózatok segítették a szer
