Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
A kulturális intézményrendszer
A szlovákiai magyar kulturális intézmények 225 nőm tudat fenntartásában a szocializmus éveiben. Az elsősorban Csehországban erős emberjogi mozgalomnak nem volt foganatja Szlovákiában, néhány emberjogi aktivista írta csak alá a Charta 77 című dokumentumot, ezek között magyarok is voltak. Külön figyelmet érdemel a Matica slovenská tevékenysége, amely az első köztársaság időszakában a nemzeti tradíciókat követve jelentős intézményi kerete volt a népművelésnek Szlovákiában. A szervezet tevékenyégét az ötvenes évek elején gyakorlatilag betiltották, éppen ezért 1989 után fontos nemzeti erőként jelenhetett meg a közéletben, politikai célokat is felvállalt, háttérintézménye lett a nemzeti politikai erőknek, majd amikor kiderült, hogy a támogatottsága minimális, jelenléte a közéletben elszürkült. Figyelemre méltó, hogy ez volt az egyetlen olyan „civil” intézmény, amely törvényileg szabályozottan állami támogatásban részesült a mečiari érában. 1.2.1. A civil szektor általános jellemzői Tevékenységi köreit tekintve a szlovákiai civil szektor nagyon sokrétű. Gyakorlatilag az élet minden területét lefedi. Az első időszakban azonban kimutathatóan domináns szerepet kaptak az emberi erőforrásokat és a civil szervezeteket erősítő a képzési és oktatási programok, valamint a Szlovákiára jellemzően erős környezetvédelmi aktivitások. A későbbiek során a demokrácia megerősítése, az emberjogi aktivitások, a civil szektor intézményi feltételeinek kialakítása, a monitoring programok kerültek előtérbe. Az utóbbi években pedig a romaprogramok és a határon átnyúló kapcsolatok kaptak hangsúlyt mind a támogatáspolitika, mind pedig az aktivitások terén. Mindezek mellett állandó jelleggel jelen voltak a könyvtári, a felnőttoktatási, a diákcsere-, a gazdasági reformokkal, a jogi felkészültséggel, emberi jogokkal, kultúrával, szociális gondoskodással, oktatásüggyel, egészségügygyei, kiadói tevékenységgel, az interetnikus viszonyokkal, nyelvoktatással kapcsolatos programok. A civil szektor bevételi forrásainak nagy részét az első évtizedben nyugati alapítványoktól kapta. Ebben az alábbi alapítványok játszottak jelentős szerepet: Open Society Fund, a Charles Stewart Mott Foundation, German Marshall Fund, FCS, USAID, NPOA, Holland Alapítványok, Kárpátok Alapítvány, Sasakawa Peace Foundation, Nadácia pre deti Slovenska. Ezen támogatások nélkül a szektor nem tudott volna létezni. Újabban az EU támogatási rendszerén belül a strukturális alapok és egyéb uniós támogatások játszanak fontos szerepet a szektor megerősítésében, de nagyon fontos programok is megindultak, amelyek élvezői az üzleti és önkormányzati szektor mellett a civil szervezetek is (pl. az ún. Norvég Program stb.). A hatalom mindenkor gyanúsan kezelte és szemlélte ezeket a támogatási aktivitásokat, de megakadályozni a támogatások folyósítását sosem tudta. Ugyanakkor el kell mondani, hogy a konnányzat főleg 1998 után az adókedvezményeken keresztül és közvetlen támogatásokkal is jelentős összegekkel támogatta a civil szektort. A 2%-os törvény elfogadásával pedig biztossá tette a szektor bevételeit. Meg kell említeni az üzleti szféra szponzori tevékenységét, amely az országos pénzügyi felajánlásoktól kezdve egészen a kis településeken működő szervezetek támogatásáig terjed. Sokszor a természetbeli felajánlások (terem, üdítő, étkeztetés stb.) jelentik a legfontosabb támogatást. Ma már jelentősek a szektor saját bevételei (tagsági díj, bérmunka, belépő díjak, aukciók, gyűjtések stb.). Kormányzati szintről is jelentős támogatásokat kapnak azok a szervezetek, amelyek egyre keletebbre, illetve a balkáni államokban fejtenek ki olyan tevékenységeket, amelyek a nyugati államok részéről jellemzőek voltak Szlovákiára a kilencvenes években. 1.3. Rövid történeti áttekintés A rendszerváltástól (1989) eltelt rövid időszak ellenére több korszakot lehet megkülönböztetni a civil szektor fejlődésében:
