Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
A kulturális intézményrendszer
A KULTURÁLIS INTEZMENYRENDSZER TÓTH KÁROLY 1. SZLOVÁKIAI MAGYAR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK? 1.1. A szlovákiai magyar kulturális intézményrendszer értelmezése Az elmúlt tizenöt év nagyon nagy változást hozott a szlovákiai magyar kulturális intézményrendszer fejlődésében.3*4 Átalakulásról, megújulásról, újrakezdésről, revitalizációról, új intézmények, új intézményrendszer létrejöttéről beszélhetünk. A szlovákiai magyar intézményrendszer (amely elsősorban kulturális) fejlődése meghatározó kérdés a szlovákiai magyar kisebbség megmaradása és fejlődése szempontjából. Ez az intézményrendszer 1989 után jelentős változáson ment keresztül; a kisebbségi „intézményi lét” kutatása azonban éppen csak elkezdődött. A szlovákiai magyar intézményrendszer átalakulása nem volt egyszerű és zökkenőmentes. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a szlovákiai magyar társadalom önmagára találjon, és a jogos, bár olykor túlfokozott politikai aktivitások közepette a civil szféra, a független szlovákiai magyar intézményrendszer kiépítésébe kezdjen. A szlovákiai magyar intézményrendszer több kérdést vet fel: 384 1. Mit jelent az a fogalom, hogy kisebbségi kulturális intézmény? 2. Mely intézmények tartoznak ebbe a kategóriába? Az intézmények, szervezetek szlovákiai bejegyeztetése nemzeti alapon nem különbözteti meg a szlovák és a magyar intézményeket. 3. Beszélhetünk-e szlovákiai magyar intézményekről akkor, amikor jogi szempontból a szlovákiai jogi keretekbe illeszkedik, nemzeti szempontból pedig a magyar intézményrendszer részének tudja magát? 4. Mennyire lehet önálló intézményrendszernek tekinteni a szlovákiai magyar szervezeteket? Az elmúlt évtizedben lezajlott kutatások szempontrendszere is nagyon megosztott volt ebben a kérdésben. Több ponton ütközött a kisebbségi intézményrendszer öndefiníciója a szlovák vagy a magyar kulturális tárca standard megközelítési szempontjaival. Ezek a szempontok általában szakmai (statisztikai) szempontból közelítenek a kérdéshez, mellőzve mindenfajta nemzeti vagy egyéb ideológiai tartalmat, míg a szlovákiai magyar intézmények ezzel ellentétben főleg nemzeti és ideológiai alapon fogalmazzák meg magukat, teljesen mellékesnek tartva a formai, jogi (statisztikai) kritériumokat. A legtöbb magyar szervezet önálló jogalanyisággal nem is rendelke384 Jelen tanulmány a Magyarok Szlovákiában című könyvsorozat első kötetének átdolgozott és kiegészített változata. Azért tartottam fontosnak újrafogalmazni az ott rögzítetteket, mert az akkori terjedelmi korlátok nem igazán tették lehetővé az intézményrendszer teljes spektrumának bemutatását. Főleg azokkal a részekkel bővült a tanulmány, amelyek a szlovákiai civil szektor, illetve a támogatási rendszerek elemzését érintik. A többi rész esetében az akkor megfogalmazottakat, az újabb kutatási eredmények fényében, módosítottam. Lásd: Tóth Károly: A magyar intézményrendszer fejlődése. (Fazckas-Hunöík 2004, 247-271)
