Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)

Az egyházak szerepe a kulturális értékek ápolásában

198 Zsidó János terjú egyházi és világi képviselőkkel, hírek, egyházi zene. Évente több alkalommal van élő vasárnapi, illetve ünnepi szentmise közvetítés is a rádióban. A rádió katolikus műsorának szerkesztését a kezdetektől napjainkig a következő szerkesz­tők végezték: Mikola Anikó, Gyepes Aranka, Szegedi Zita, Szabó Anett, Ürge Tamás. A Világosság c. katolikus műsor mellett a Patria Rádió világi műsorai is nyitottak az egy­házi témákra. A Szlovák Televízió magyar nyel­vű adása, valamint a Duna TV, helyi és regioná­lis TV adók magyar nyelvű adásai is rendszere­sen adnak tudósítást az egyes országos, regioná­lis, illetve helyi egyházi rendezvényekről. Történelminek nevezte a pillanatot Orosch János püspök 2006. február 22-én, a galántai Szent István király-plébániatemplomban bemu­tatott szentmisén. E napon indítottuk ugyanis útjára internetes napilapunkat azzal a céllal, hogy kihasználva a modern technika lehetősé­geit, ilyenformán is terjesszük az örömhírt. Az internetes napilap felelős kiadója Szakái László galántai esperes-plébános. Az portál webmestere Bencze Attila tallósi esperes-plébá­nos és főszerkesztője Herdics György, a Re­mény c. katolikus hetilap főszerkesztője. Az új­ság Spesnet nevet vette fel, mely fordításban „remény a neten”-t je, s a www.spesnet.info portálon olvasható. Ezzel elindult a keresztény remény újabb csatornája, mely által az egyhá­zi hírek, a lélekemelő gondolatok, s maga az Evangélium is egyre több fiatal olvasóhoz jut el. Számos egyházközségnek van saját portálja a világhálón, ahol az egyházközség hírei és eseményei olvashatók. 2.2.5. Építkezések, épületfelújítások, műem­lékek Az elmúlt 15 év alatt látványos épület-felújítá­sokkal találkoztunk. Szinte kivétel nélkül meg­újult kívülről és belülről valamennyi katolikus templom. A műemléképületek szakszerű resta­urálással visszanyerték eredeti szépségüket. A templombelsők megújult liturgikus tere művé­szi és esztétikai szépséget sugároz. A katolikus templomban, különösen a barokk stílusúban nagyon sok a kép, a szobor, a freskó. Ezeknek a felújítása nagy gondosságot, sok időt és pénzt igényel. A szépen felújított katolikus templom már létezésével kultúrát és kulturális értékeket hordoz. A legtöbb templomban a külső és belső felújításokat követően felújították az orgonát, melyek lehetőséget adnak különböző hangver­senyek és koncertek rendezésére. A szép temp­lombelső emeli a zenei élményt. Azokon a településeken, ahol nem volt templom a közösség összefogásával új temp­lom épült. Az ország keleti részében gomba­számra épültek templomok. A nyugati ország­részben ezek száma lényegesen kevesebb. Új templom épült Dióspatonyban, Bodakon, Csal­­lóköznádasdon, Lukanyényén, Szlovákgyar­maton, Felsőkirályiban stb. A plébániaépületek kivétel nélkül minde­nütt megújultak. Új plébánia kevés épült, hisz a katolikus plébániaépületek jelentős része vi­szonylag fiatal, a 70-80-as években épültek. A modem lelkipásztorkodás már részben kivonult a templomból az egyházi közösségi házakba. Egyházközösségi házak szép szám­ban épültek az utóbbi években. Céljuk elsősor­ban különböző összejövetelek, előadások, kon­ferenciák, ifjúsági találkozók, vetélkedők, klubtevékenységek megtartásához otthont adni, s egyben helyet adni a helyi katolikus egyház mellett működő közösségeknek. Ilyen egyház­közösségi ház épült például Egyházgellén, Nyékvárkonyban, Dunaszerdahelyen, Ipolysá­gon, Ipolyszalkán és Királyhelmecen is. A katolikus gondolkodáshoz hozzátartoz­nak különböző templomon kívüli, a települések területén, dűlőkön, utak mentén elhelyezett szakrális emlékek. Ezek lehetnek kisebb vagy nagyobb kápolnák, keresztek, szobrok. Szinte minden faluban megtalálható Szent Flóriánnak, Nepomuki Szent Jánosnak, Szent Vendelnek a szobra. Szűz Mária ábrázolással, Szenthárom­ság szoborcsoporttal és útszéli kereszttel is na­gyon sok helyen találkozhatunk. Több telepü­lésnek van Kálváriája is. Ezeket a szakrális em­lékeket elődeink ott építették, ahol számukra valamilyen jelentős esemény történt (csata, bal­eset, valamely családot érintő csapás vagy cso­dás imameghallgatás).

Next

/
Thumbnails
Contents