Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Az egyházak szerepe a kulturális értékek ápolásában
A katolikus egyház 199 A szakrális emlékek nem mindig szobrok, hanem kőből vagy téglából épült tartókban elhelyezett képek. Ezek nemcsak a múlt letűnt emlékei, hanem az ott lakók élő hitének jelei is, hisz a legtöbb helyre még ma is zarándokolnak hívek, hogy együtt emlékezzenek, imádkozzanak, énekeljenek. A szakrális emlékek felújítása, valamint a környék karbantartása szintén sok munkát és anyagi áldozatot igényel. 2.2.6. Emlékműállítások Az első világháború után valamennyi egyházközösség megemlékezett a háborúban elesettekről, és szép kivitelű impozáns emlékművet állítottak tiszteletükre. Az ott elhelyezett táblán felsorolták az elesett hősök neveit. Halottak napján, november 2-án gyertyát gyújtanak a tiszteletükre. A második világháború után mindez nem történhetett meg, hisz az elesett hősök többsége az orosz fronton lelte halálát, és a kommunista rendszer nem engedélyezte, hogy tiszteletükre világháborús emlékmű épüljön. így nem is szabadott róluk nyilvánosan megemlékezni. 1990 után igyekeztek pótolni ezt a hiányt. Ünnepélyes keretek között szentelték fel az új emlékműveket, melyre ismét felkerült azok névsora, akik a háborúban vesztek el. Sok helyen az elesett zsidó munkaszolgálatosok nevei is az emléktáblára kerültek. Virág és égő gyertya őrzi az ő emléküket is. Kopjafaállításra is sor került sok egyházközségben, bár meg kell jegyezni, hogy az itt élő katolikusok mentalitásától távolabb áll a kopjafa. Ez inkább az erdélyi reformátusokra jellemző. Nálunk inkább a kereszt emlékeztet az egyes események fájdalmas vagy örömteli színhelyére. Új köztéri szakrális szobrok állítására napjainkban is sor kerül. Ilyen például a Félben felállított Szent Miklós szobor, aki a falu védőszentje. A kereszténység ezeréves évfordulójára számos településen állították fel Szent István szobrát köztük Somorján, Dunaszerdahelyen, Nyékvárkonyban és Nagymegyeren is. Számos egyházközségben állítottak szobrot, mellszobrot, domborművet, emléktáblát a múltban az ott működő jeles egyházi személyiségeknek. Ilyen például a 2006-ban felállított Mécs László premontrei papköltő köztéri szobra Királyhelmecen. 2.2.7. Katolikus szervezetek és csoportosulások A keresztény élő kultúra átadását különböző magyar katolikus szervezetek is segítik. Ezek a szervezetek nem központi irányításra, hanem civil kezdeményezésként jöttek létre. Keresztény Ifjúsági Közösség (KIK) a katolikus ifjúságot összefogó szervezet, amely zarándoklatokat, lelki napokat, ugyanakkor kirándulásokat, szórakozási lehetőséget is kínál a fiatalok számára. Aktívan bekapcsolódik a Háló munkájába. (A Háló fogja össze a Kárpátmedencében lévő magyar katolikus szervezeteket.) Tagjai részt vesznek a Kárpát-medencei nagytalálkozón is. A munkájuk elsősorban klubtevékenységen alapszik. A Házas Hétvége mozgalom a családok és a házasságok megerősítését hivatott szolgálni. Antióchia eredetileg a Házas Hétvége mozgalom gyermekei számára lett beindítva. Nálunk Főként Szene környékén működik, de vannak csoportjaik például Párkányban is. Mária Légió feladata az, hogy összekötő kapocs legyen a hívek és az egyház között. Mária lelkiiletével és szerető gondoskodásával végeznek apostoli munkát. Mária Légiós csoportok működnek például Egyházgellén, Dunaszerdahelyen, Csallóközkürtön, Zselízen, Füleken. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége - Szlovákiai Magyar Pax Romana tagsága egész Szlovákiából toborzódik. A keresztény értékek megjelenítése a társadalomban, a közéletben elsősorban tőlük várható el. Helyi csoportok nagyobb városainkban működnek. A szervezet központja Pozsony. A központ országos értelmiségi konferenciákat szervez, míg a helyi közösségek havi, illetve időszaki előadásokat, vitaesteket. Tagjai részt vesznek a nemzetközi Pax Romana szervezetének magyarországi rendezvényein.
