Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Nagy Myrtil: Színpadi folklór
150 Nagy Myrtil Iában nem tárgya e tanulmánynak, hatása azonban egyértelmű: 1. A nagy számban életre hívott csoportok egy olyan mozgalmat indítottak el, amely hozzájárult ahhoz, hogy a még fellelhető, felkutatható és gyakran még élő népi hagyományokat megmentsék az utókornak - értékfeltáró és konzerváló tevékenység. 2. A helyi, regionális és országos (kulturális, pártérdekeltségű) akcióknak és fesztiváloknak köszönhetően közvetíteni tudták ezeket az értékeket a szélesebb közönségnek - közvetítő és nevelő tevékenység. A mennyiség minőségi kérdéseket is magával hozott, ezért kezdett el a Csemadok azzal is törődni, hogy a sok csoportnak az élén megfelelő szakemberek álljanak. Egészen 1982-ig, közösen a Szlovákiai Népművészeti Központ nemzetiségi részlegével, csoportvezetői tanfolyamokat szervezett itthon és Magyarországon, melyeken nagy számban vettek részt az amatőr csoportok vezetői. E tanfolyamok hatása többé-kevésbé meg is mutatkozott a színvonalon, az addigi ötletszerű, rapszodikus tevékenység tudatossá vált. A Csemadok 1955-től országos seregszemléket rendezett, ahol az együttesek egymásnak is bemutatkozhattak, szakmai értékelésben részesültek, és motivációt kaphattak a további munkához. Ilyen országos fesztivál volt például a zselizi, amely kimondottan népművészeti fesztivál volt, és célja az országban működő (gyennek és felnőtt) amatőr néptáncegyüttesek versenyeztetése és seregszemléje volt. A másik ilyen országos fesztivál Gombaszögön valósult meg, és célja az volt, hogy áttekintést nyújtson a Csemadok kulturális tevékenységéről. Ezek a fesztiválok nagyon közkedveltek voltak, hiszen Gombaszögön több tízezer ember fordult meg a két nap alatt. De a versenyek is teli nézőtér előtt folytak, nem csupán a csoportok éppen nem szereplő tagjai előtt. Fontos szerepet töltött be továbbá a Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny, amely kimondottan a hagyományőrző és -ápoló folklórcsoportok, szólisták, zenekarok versenye volt. Az 1989-es változások idején egy kiforrott, intézményi hátérrel rendelkező, létszámát tekintve rendkívül népes tagságú és minőségileg fejlett84, sokszínű, lendületben lévő színpadi folklórmozgalmat tudhatott magáénak a szlovákiai magyarság. Dél-Szlovákia magyarlakta falvai, községei között szinte nem volt olyan, ahol ne működött volna néptánccsoport vagy népdalkor, esetleg mindkettő. Az 1989-es változásoknak a Csemadok életében is döntő szerepük volt, és nagy mértékben hatottak a színpadi folklórmozgalomra is. A pártvezetés és -ellenőrzés megszűnte után a Csemadok nem fektetett hangsúlyt saját küldetése újrafogalmazására, s míg a környező világ az útkereséssel foglalkozott, addig a Csemadok főként azzal volt elfoglalva, hogy struktúráját, programközpontú tevékenységét és irányítását megőrizze. A Központi Bizottságnak immár nem kellett senki felé elszámolnia tevékenységével. Azokhoz az eredményességi mutatókhoz viszont, amelyek addig a párt szemszögéből vett sikerességét bizonyították, továbbra is ragaszkodott, ezek azonban a rendszer- és közösségi szemléletváltásnak köszönhetően érdektelenné váltak. A Csemadokról fokozatosan váltak le az addig szárnyai és fennhatósága alatt működő együttesek, melyek anyagi hátterük biztosítása érdekében új működési formákat kerestek. Sajnos arra is volt példa, hogy a Csemadok helyi szervezete ezt rossz néven vette, s nem engedte meg csoportjának, hogy önállósodjék, ezzel azonban hozzájárult a későbbi megszűnéséhez. A változások után már nem volt „muszáj” megszervezni egy-egy akciót, de úgy látszik, nem volt elég valóban elhivatott szervező és vezető; mert az országos népművészeti rendez84 A szlovákiai országos katogorizációs versenyen, mely háromévente A, B, C kategóriákba sorolta a néptáncegyiittcseket, szlovákiai magyar együttesek is részt vettek. Hz az értékelés és a zselizi, illetve lévai versenyek alapján a szlovákiai magyar együttesek a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején egy kiegyensúlyozott mezőnyt képeztek, ahol szép számmal képviseltették magukat az élvonalbeli, a kezdőket is motiváló együttesek. A Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny országos döntője szintén nagyon magas színvonalon működő népdalkörök seregszemléje volt.
