Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Liszka József: A tudományos intézményrendszer, a tudományos élet és irodalom
A tudományos intézményrendszer, a tudományos élet és irodalom 129 könyvtárat, néprajzi adattárat gondoz és fejleszt, valamint létrehozta a Szakrális Kisemlék Archívumot. Utóbbi a dél-szlovákiai települések kataszterében található szakrális kisemlékek teljes körű dokumentálását vállalta föl. Jelenleg több mint két és félezer ilyen jellegű objektumot tart nyilván. Szervezésében 2000-ben brit, francia, holland, német, lengyel, cseh, szlovák és magyar kutatók részvételével valósult meg a XII. Nemzetközi Etnokartográfiai Konferencia Határ mint néprajzi probléma címmel. 2002-ben a Kisemlékkutatók 15. Nemzetközi Tanácskozását rendezte meg szintén Komáromban (Liszka 2003c). Az Etnológiai Központ megalakulásával bizonyos fokú munkamegosztásra nyílott mód: a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság elvileg a néprajzi kutatás társadalmi bázisának a megerősítésén munkálkodhat, nagyobb erővel foglalkozhat az önkéntes gyűjtőmozgalom kiszélesítése érdekében, valamint a fiatalok továbbképzése terén. Az Etnológiai Központ ezzel szemben kutatási programokat dolgoz ki és valósít meg, a tudományos könyvkiadást, továbbá a néprajzi könyv- és adattár, valamint speciális archívumok gondozását és fejlesztését vállalta magára. A komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma és a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma pedig elvileg egy központi magyar múzeumi intézmény magva, koordinációs, dokumentációs és publikációs lehetőségekkel, valamint állandó expozíció és időszaki (vándor)kiállítások rendezésének lehetőségével. A Fórum Kisebbségkutató Intézeten belül fokozatosan alakultak ki az egyes tudományos diszciplínák részlegei, így mára a történettudománynak, szociológiának, irodalomtudománynak, az interetnikus kutatásoknak is külön gazdája van. Szociológiai felmérések és elemzések, történeti kronológiák, néprajzi (Juhász 1998; Juhász 1999a; Juhász 2000a; Juhász 2000b; Juhász 2003; Juhász 2004) és történeti bibliográfiák (Simon 2004), monográfiák készülnek a Fórum Kisebbségkutató Intézet egyre intenzívebb tevékenységet kifejtő műhelyében. A korábban a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoporthoz és a Szlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságához kötődő nyelvészek 2001-ben polgári társulásként létrehozták a Gramma egyesületet, amelynek feladata a szlovákiai magyarok nyelvi vizsgálatához szervezeti kereteket biztosítani. Miután még ugyanabban az esztendőben a Magyar Tudományos Akadémia egy szlovákiai kutatóállomást hozott létre, a Gramma fölvállalta e kutatóállomás feladatainak az ellátását. Miközben a Dunaszerdahelyen működő Gramma Nyelvi Iroda elméleti és empirikus kutatásokkal is foglalkozik, nyelvi adatbázisokat létesít, a „nyelvtervezésbe” is bekapcsolódik (Lanstyák- Menyhárt 2001). Az egyesületben mintegy másfél tucatnyi nyelvész tevékenykedik, akik különféle, sok esetben nemzetközi projektumok megoldásában vesznek részt (A határon túli magyar nyelvváltozatok leírása; A római katolikus és a református egyház nyelvpolitikája Szlovákiában; A határon túli magyar szókincs sajátosságai, lexikológiai és lexikográfiai munkálatok; A magyar nyelvű oktatás a kisebbségi régiókban, a magyar nyelv oktatása Szlovákiában; Nyelvi tervezés, nyelvi problémakezelés; A szlovákiai magyar szakfordítások elméleti és gyakorlati kérdései stb.). Tudományos konferenciákat, módszertani tanácskozásokat (Gramma Nyelvészeti Napok) rendez, publikációs tevékenységet fejt ki (Lanstyák-Simon 2002; Lanstyák-Menyhárt 2004; Lanstyák-Menyhárt 2005; Lanstyák-Szabómihály 2002). Az 1999-ben alapított tornaijai Kulturális Antropológiai Műhely tudományos, honismereti, valamint muzeológiai tevékenységet fejt ki. Céljai között egy regionális múzeum kialakítása (ennek csírája egy néprajzi-honismereti állandó kiállítás formájában már megvan), továbbá egy szlovákiai magyar virtuális néprajzi múzeum létrehozása, valamint publikációk (köztük egy évkönyv) megjelentetése szerepel (Pusko 1999). Konferenciákat valósít meg, nemzetközi tudományos projektumokban vesz részt. 3. AZ EREDMÉNYEK KÖZZÉTÉTELE, PUBLIKÁCIÓS LEHETŐSÉGEK Az 1980-as évek vége felé a szlovákiai magyar kutatók tudományos (vagy féltudományos, adatközlő jellegű) munkáinak a megjelentetésére mindössze két hazai periodikum81 állt a
