Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Liszka József: A tudományos intézményrendszer, a tudományos élet és irodalom
130 Liszka József rendelkezésre: a havonta (két hónapos nyári szünettel, tehát évi tíz számban) megjelenő Irodalmi Szemle, amely több-kevesebb rendszerességgel közölt irodalom- és helytörténeti jellegű, továbbá néprajzi (elsősorban folklorisztikai) témájú dolgozatokat is, valamint a pozsonyi Madách Könyv- és Lapkiadó évkönyvszerű, mindamellett nem évi rendszerességgel megjelenő, Új Mindenes Gyűjtemény című tanulmánykötetsorozata. Utóbbinak 1979 (1981)“ és 1993 között összesen tíz száma jelent meg (benne régészeti, történeti, nyelvészeti, néprajzi, művészettörténeti, demográfiai és szociológiai tematikájú tanulmányokkal), s mára lényegében megszűnt. Az előbbi mind a mai napig közöl szórványosan tudományos jellegű írásokat is, holott a szlovákiai magyar tudományosság eredményeinek mára már számtalan fóruma van. A továbbiakban nem az elmúlt bő egy évtized szlovákiai magyar tudományos termését kívánom áttekinteni81 82 83, hanem csupán azokat a publikációs fórumokat, lehetőségeket, amelyek (más, külföldi és nemcsak magyar nyelvű orgánumok mellett) a kutatási eredmények közzétételét tették/teszik lehetővé. A rendszerváltásra azonnal reagálva, még 1989. december 9-én megalakult a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság (1993-tól Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság), amely már a következő esztendőben Hírharang címen egy tájékoztató füzetet adott ki. Az évente 2-4 számban megjelenő füzet szűk tíz esztendős rendszeres kiadásával az egyetemes magyar, továbbá a közép-európai népek legfrissebb néprajzi eredményeit tolmácsolta a (nemcsak) szlovákiai magyar érdeklődők számára. A kiadvány jellegéből adódóan anyagközlésre valójában alkalmatlan volt: híreket, könyvismertetéseket, rövid tudománytörténeti Írásokat adott közre. Alig egy évre rá megindult a Társaság Népismereti Könyvtár című kiadványsorozata. Az eddig napvilágot látott kilenc kötet mind tematikailag, mind területileg nagy vonalakban az egész szlovákiai magyar nyelvterület néprajzi képének keresztmetszetét adja. 1991-ben létrejött a komáromi Duna Menti Múzeum szervezeti keretei között a Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Osztály, amelynek publikációi közül itt először évkönyvét, az Acta Museologicát kell megemlíteni. A mindössze egy kötetet (1-2. összevont szám) megért kezdeményezés azóta nem talált folytatóra. Időközben a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum szervezeti keretei között létrejött a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma (amely - mint hírlik - Acta Museologica Hungarica címen évkönyvet is kíván megjelentetni, ami viszont nyilván nem a fent említett folytatása lesz - ha lesz). A komáromi múzeum azóta szintén a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma lett, ám ma még nem tudni, mi lesz a sorsa az egykori osztály évkönyvének. Az említett nemzetiségi osztály publikációs tevékenységéről szólva itt is említést kell tenni bibliográfia-sorozatáról. Ennek két régészeti (Nevizánszky 1993; Nevizánszky 1995), két szlovákiai magyar néprajzi (Fülöp 1992; Juhász 1995) és egy regionális néprajzi (Liszka 1995) füzete látott napvilágot. 81 Itt kell megjegyezni, hogy magyar tárgyú néprajzi dolgozatokat hajlandó volt (és ma is hajlandó) a két központi szlovák néprajzi orgánum, a Slovenský národopis és a Národopisné informácie (később Etnologické rozpravy) is közölni (és közölt is), természetesen szlovák nyelven. Ugyanígy jelentek meg az egyes dél-szlovákiai vidéki múzeumok évkönyveiben is magyar témájú dolgozatok, zömében szlovákul, legfeljebb magyar összefoglalásokkal. Több-kevesebb rendszerességgel mindössze a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum, az Érsekújvárt Járási Múzeum és a komáromi Duna Menti Múzeum értesítőjében vagy évkönyvében láttak a rendszerváltás előtt magyar tárgyú és teljes terjedelmében magyar nyelvit néprajzi tanulmányok napvilágot. Hasonló (ha nem is azonos) volt a helyzet más tudományos diszciplínák esetében is. 82 Mivel az első kötet külső bontóján az 1979-cs évszám, alatta, a vászonkötésen 1980, benn a copyright-oldalon viszont 1981 szerepel, utólag nehéz eldönteni, hogy valójában mikor is látott napvilágot a kötet. Hajói emlékszem, hosszúhosszú előkészítő munkálatok után 1981-ben. 83 Ehhez lásd a szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiák eddig megjelent köteteit: Fülöp 1992; Juhász 1995; Juhász 1998; Juhász 1999a; Juhász 2000a; Juhász 2000b; Juhász 2003; Juhász 2004, továbbá Simon Attila történeti bibliográfiáját (Simon 2004), részben Nevizánszky Gábor két régészeti bibliográfiáját (Nevizánszky 1993; Nevizánszky 1995), valamint az egyes tudományszakok kurrens szlovák és/vagy magyar szakbibliográfiáit.
