Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Duka-Zólyomi Emese: Zenei élet
122 Duka-Zólyomi Emese Slanička-Skuta Eleonóra repertoárjában első helyen áll a 20. és a 21. század zenéje, de egyre jobban visszatért a klasszikus zongorairodalomhoz. A kortárs zenét játszó VENI kvartett tagja, az Opera aperata ensemble egyik alapítója (1997). Ferienčik Ágnes (szül. Zachovay) csembalóművész, Szlovákiában elsőként szerzett oklevelet basso continuo szakon. A Speculum együttes egyik alapítója. Több régi zenét játszó együttes tagja (Miméza; Music for while; Musica aetema). Török Ferenc hegedűművész 1982-től a Moyzes Vonósnégyes állandó tagja (1982-től, előtte 1975-től Mucha Vonósnégyes néven játszottak). Több ezer hangversenyen léptek föl. 1992-től a komáromi amatőr Comorra kamarazenekar művészeti vezetője. Az 1989 előtt és után sikeres magyar énekeseink közé sorolhatjuk a Kassai Állami Színház operatársulatának kiváló, de korán elhunyt Kovács Lajos (1934-1994) operaénekest (baszszus), a ma is aktív Fiavasi József (basszus) és Szakái Gábor (tenor) operaénekeseket. A pozsonyi Kamaraoperában 1997-ben kezdte el pályáját az érsekújvári Klein Otto (tenor), 1999- től a Szlovák Nemzeti Színház Operatársulatának, 2000-től napjainkig a Budapesti Állami Operaháznak elismert szólistája. Bemutatkozott már szinte minden európai országban, utoljára Japánban lépett fel. Ágh Lívia (szoprán) és Garaj Éva (mezzoszoprán) Prágában telepedtek le, itt alapították meg operaénekesi és kamaraénekesi tevékenységük központját, számos külföldi meghívásnak tesznek eleget. A legfiatalabb sokat ígérő tehetségek: Ginzery Enikő cimbalomművésznő és Papp László hárfaművész. Mindketten már a konzervatóriumi tanulmányaik alatt kezdték el művészi pályafutásukat. Ginzery Enikő (Pozsony) önálló recitállal mutatkozott be az USA-ban (2002), Jeruzsálemben (2002) és New Yorkban (2005). Célja a cimbalom számára kivívni a koncerthangszerhez méltó elismerést. Papp László hárfamüvész (Pozsony) 19 éves korában, 1998-ban hívta fel magára a szakemberek figyelmét, amikor Bécsben elnyerte a Reinl-Preis nemzetközi hárfaverseny első díját. Sikeres fellépések következtek nemzetközi versenyeken, zenekarokban játszott (Zürich, Bem, Basel, 2003-2004-ben a darmstadti Állami Színház szólistája, 2004-től a bécsi Állami Opera színpadi hárfaművésze). Az évek folyamán több magyar zenetörténész-muzikológus hagyta el a pozsonyi Comenius Egyetem Zenetudományi Tanszékét (pl. Hulkó Márta), vagy a budapesti ELTE-t (pl. Csehi Ágota). Hulkó Márta zenetörténész ma a Comenius Egyetem Bölcsészkara Zenetudományi Tanszékének professzora. Kutatási területe a történelmi Magyarország 16-18. századi zenekultúrája. 1975-től különböző nyelveken publikál (monográfiák, forrásmunkák, tanulmányok, szakcikkek) és előad. Együttműködik a magyarországi Ferenczi Ilona zenetörténésszel (Hulková-Ferenczi 1980 és 1986). 1989-tól tanári munkája mellett folytatja kutatómunkáját. Ebből az időszakból származnak a késmárki líceumi könyvtár konvolútját (1998), egy 16. századi magánkönyvtárban található zeneműveket (2001) a bártfai és lőcsei zeneművek gyűjteményeit (2003), a 16. és 17. századi szepességi és sziléziai zenei kapcsolatokat (2003) és a zenei nevelés a 16. században témát (2004) tárgyaló tanulmányai. Csehi Ágota a nyitrai Konstantin Egyetem docense, 1990-től publikál. Főbb kutatási területe a középiskolai zenei és esztétikai nevelés (1993), a zeneirodalom (1998). Munkásságának nagy részét Bartók Bélának szenteli: Bartók Béla szlovákiai vonatkozásai (1994), zongoraműveinek előadása (2002, 2003), a népzene és az instruktivitás kapcsolata Bartók alkotómunkásságában (2004). Zongoraművészként is ismert. A zenei publicisztika területén még nagy hiányosságok vannak. Rendezvényeinkről általában rövid lélegzetű cikk tájékoztatja az olvasókat, az értékelés elmarad. Ritkaságszámba mennek a részletes beszámolók, az értékelések és a hivatásos zenészek bemutatása (értékes kivétel pl. Vojtek Katalin beszélgetései, írásai). A
