Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)

Duka-Zólyomi Emese: Zenei élet

120 Duka-Zólyomi Emese Az 1989 utáni időszakban az aktivitás szempontjából a következő csoportokba sorol­hatjuk zeneszerzőinket, előadóművészeinket és zenetörténészeinket. Akik 1. közvetlenül a fordulat előtt, illetve után befejezték tevékenységüket (visszavonultak, elhaláloztak); 2. 1989 előtt megkezdett pályájukat folytat­ták otthon vagy külföldön; 3. ekkor indultak el művészi pályájukon. 7.4. Zeneszerzők A múltban és ma is csak néhány magyar zene­szerző működött és működik Szlovákiában. 1989 előtt hunyt el Szíj jártó Jenő (1919-1986). Neve közismert, hiszen sokoldalú művészete (együttesek megalapítója, népdalgyüjtő, zenei rendező) különböző területeken járult hozzá a hazai magyar zeneélet fejlesztéséhez. Hangsú­lyozni kell, hogy nemzeti hovatartozásának tu­datos vállalása következtében nem tevékeny­kedhetett mint karmester. Végül évekig a po­zsonyi Szlovák Rádió egyik legfoglalkoztatot­tabb zenei rendezője lett. Schleicher László (1908-1999) latintanár, zenetanár, karnagy (CSMTKÉ, egyházi kóru­sok stb.), zeneszerző, zenei élet szervezője - kivéve zenetanári munkásságát - magyar kö­zegben dolgozott. Röviddel a rendszerváltás után véget ért élete pályája. Zahovay (Zachovay) Ernő (1913-1998) ze­neszerző nevéhez számos táncdal, magyar nóta, kórusmü, operett és a 40 év a zongora mellett című autobiográfia fűződik (Zahovay 1996). Tanulmányban dolgozta fel Párkány zenei éle­tét (Zahovay 1992). Rajter Lajos (1906-2000) karmestert pályá­ja kezdetétől, a harmincas évektől Budapesten (rádiózenekar), 1946-tól Pozsonyban (a pozso­nyi rádió és a Szlovák Filharmónia szimfonikus zenekara) egyre nagyobb siker övezte. Hamar nemzetközi elismerésre tett szert nemcsak mint karmester, hanem tanárként is. Zeneszerzői munkássága ugyan háttérbe szorult, kevesebb, de minőségükben értékes zeneművekkel gyara­pította a hazai zenekultúrát (Iustorum animae - kórus; Partita per 8 Violoncelli, E dúr vonósné­gyes 1. szám stb.). Együttműködött az Ifjú Szivekkel, zenét írt tánckompozíciókhoz (pl. Sárdózás, Váskatánc, A fonóban), kórusműve­ket ajánlott az énekkarnak (pl. Zoborvidéki népdalcsokor, Medvesaljai népdalok) Még a ki­lencvenes években is aktív volt. Életműve pél­dája annak, hogy a zene nem ismer határokat, a szlovákiai zenei életnek, tekintet nélkül magyar voltára, kiváló, elismert egyénisége volt. 7.5. Előadóművészek Móry-Szakmáry Magda (1905-2001) opera­énekes, pedagógus és zongoraművész életének utolsó időszakában visszavonultan élt, viszont sok szakmai tanáccsal látta el védenceit. Az ezt a generációt követő csoporthoz tar­tozik a Bartók Béla- és Németh István László­­(Németh-Šamorínsky-) tanítványa Gáfforné Magyar Ilona (1914) zongoraművésznő, aki ki­lencvenéves korában vonult vissza. Szóló- és évtizedekig kiváló kamarajátékával kiérdemel­te a szakma és a széles közönség elismerését. (Többek között együttműködött Gasparek Ti­bor hegedűművésszel, Milan Telecký violistá­­val, hosszú éveken át Miloš Jurkovič fuvola­művésszel). 7.6. A szlovákiai magyar (szlovák) zeneélet aktív képviselői Vannak magyar zeneszerzőink, karnagyaink, előadóművészeink és zenetörténészeink. A mű­vészi pályára elsősorban a pozsonyi Zene- és Drámamüvészeti Főiskolán, a Comenius Egye­tem Zenetudományi Tanszékén, a magyaror­szági Liszt Ferenc Zenei Egyetemen és az EL­­TE-n készültek és készülnek fel. A ma is aktív zeneszerzőink a kiváló hátte­ret biztosító Komáromban működnek. Zsáko­­vics László zeneszerző, tanár, zenész, hangstú­dió-vezető, a Jókai Színház házi zeneszerzője; nevéhez összesen 15 színmű kísérőzenéje, eb­ből 1989 után 9 mű fűződik, összesen 29 darab­nak hangszerelője, írt gyermekkarokat és ka­maraműveket is. Megzenésítette Barak László: Miféle szerzet vagy te? című müvét pogány oratórium formában (2003) A költő Retúr a po-

Next

/
Thumbnails
Contents