Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Duka-Zólyomi Emese: Zenei élet
120 Duka-Zólyomi Emese Az 1989 utáni időszakban az aktivitás szempontjából a következő csoportokba sorolhatjuk zeneszerzőinket, előadóművészeinket és zenetörténészeinket. Akik 1. közvetlenül a fordulat előtt, illetve után befejezték tevékenységüket (visszavonultak, elhaláloztak); 2. 1989 előtt megkezdett pályájukat folytatták otthon vagy külföldön; 3. ekkor indultak el művészi pályájukon. 7.4. Zeneszerzők A múltban és ma is csak néhány magyar zeneszerző működött és működik Szlovákiában. 1989 előtt hunyt el Szíj jártó Jenő (1919-1986). Neve közismert, hiszen sokoldalú művészete (együttesek megalapítója, népdalgyüjtő, zenei rendező) különböző területeken járult hozzá a hazai magyar zeneélet fejlesztéséhez. Hangsúlyozni kell, hogy nemzeti hovatartozásának tudatos vállalása következtében nem tevékenykedhetett mint karmester. Végül évekig a pozsonyi Szlovák Rádió egyik legfoglalkoztatottabb zenei rendezője lett. Schleicher László (1908-1999) latintanár, zenetanár, karnagy (CSMTKÉ, egyházi kórusok stb.), zeneszerző, zenei élet szervezője - kivéve zenetanári munkásságát - magyar közegben dolgozott. Röviddel a rendszerváltás után véget ért élete pályája. Zahovay (Zachovay) Ernő (1913-1998) zeneszerző nevéhez számos táncdal, magyar nóta, kórusmü, operett és a 40 év a zongora mellett című autobiográfia fűződik (Zahovay 1996). Tanulmányban dolgozta fel Párkány zenei életét (Zahovay 1992). Rajter Lajos (1906-2000) karmestert pályája kezdetétől, a harmincas évektől Budapesten (rádiózenekar), 1946-tól Pozsonyban (a pozsonyi rádió és a Szlovák Filharmónia szimfonikus zenekara) egyre nagyobb siker övezte. Hamar nemzetközi elismerésre tett szert nemcsak mint karmester, hanem tanárként is. Zeneszerzői munkássága ugyan háttérbe szorult, kevesebb, de minőségükben értékes zeneművekkel gyarapította a hazai zenekultúrát (Iustorum animae - kórus; Partita per 8 Violoncelli, E dúr vonósnégyes 1. szám stb.). Együttműködött az Ifjú Szivekkel, zenét írt tánckompozíciókhoz (pl. Sárdózás, Váskatánc, A fonóban), kórusműveket ajánlott az énekkarnak (pl. Zoborvidéki népdalcsokor, Medvesaljai népdalok) Még a kilencvenes években is aktív volt. Életműve példája annak, hogy a zene nem ismer határokat, a szlovákiai zenei életnek, tekintet nélkül magyar voltára, kiváló, elismert egyénisége volt. 7.5. Előadóművészek Móry-Szakmáry Magda (1905-2001) operaénekes, pedagógus és zongoraművész életének utolsó időszakában visszavonultan élt, viszont sok szakmai tanáccsal látta el védenceit. Az ezt a generációt követő csoporthoz tartozik a Bartók Béla- és Németh István László(Németh-Šamorínsky-) tanítványa Gáfforné Magyar Ilona (1914) zongoraművésznő, aki kilencvenéves korában vonult vissza. Szóló- és évtizedekig kiváló kamarajátékával kiérdemelte a szakma és a széles közönség elismerését. (Többek között együttműködött Gasparek Tibor hegedűművésszel, Milan Telecký violistával, hosszú éveken át Miloš Jurkovič fuvolaművésszel). 7.6. A szlovákiai magyar (szlovák) zeneélet aktív képviselői Vannak magyar zeneszerzőink, karnagyaink, előadóművészeink és zenetörténészeink. A művészi pályára elsősorban a pozsonyi Zene- és Drámamüvészeti Főiskolán, a Comenius Egyetem Zenetudományi Tanszékén, a magyarországi Liszt Ferenc Zenei Egyetemen és az ELTE-n készültek és készülnek fel. A ma is aktív zeneszerzőink a kiváló hátteret biztosító Komáromban működnek. Zsákovics László zeneszerző, tanár, zenész, hangstúdió-vezető, a Jókai Színház házi zeneszerzője; nevéhez összesen 15 színmű kísérőzenéje, ebből 1989 után 9 mű fűződik, összesen 29 darabnak hangszerelője, írt gyermekkarokat és kamaraműveket is. Megzenésítette Barak László: Miféle szerzet vagy te? című müvét pogány oratórium formában (2003) A költő Retúr a po-
