Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Duka-Zólyomi Emese: Zenei élet
Hivatásos együttesek, zeneszerzők, előadóművészek, zenetörténészek 119 rópában másutt, azért fejlesszék ezt az énekversenyt, hogy az EU-ban igazi európai rangúvá fejlődjön a komáromi Lehár-verseny”. (Trnavský 2001). 6. OPERETT Nincs és nem is volt magyar hivatásos opera- és operettszínpadunk, azonban az érsekújvári operett-társulat (1949-től a Csemadok helyi alapszervezete mellett működik amatőr szinjátszótársulatként) műsorában drámai művek sikeres bemutatása mellett évtizedek hosszú során át előkelő helyet foglalt el a zenés színpad, az operett, a zenés összeállítások (nótaest és mások). Igényes repertoárjukból csak néhányat említünk meg: Luxemburg gróffa (Lehár Ferenc), a Sabin nők elrablása (Szenes Iván-Horváth Jenő), Mágnás Miska (Szinnai Albert), zenés összeállítás (Hétre várom a Nemzetinél). 1989 után sem tört meg az érsekújvári műkedvelők tevékenysége: A Charlie nénje (Thomas Brandon, zene: Aldobólyi Nagy György) című művet négy évig tartották műsoron. Kálmán Imre Csárdáskirálynője 30 előadást élt meg (1989/1990), ebben az időben műsorukban szerepelt a szerző Marica grófnő című operettje is. Figyelemre méltó, hogy előadásaikat kizárólag élőzene kíséri. Egy előadásban néha 80-100 tagot mozgatott a társulat. 2005-ben a fiatalok bemutatták a Mária evangéliumát (Tolcsvay László), amely azonban már gépzene kíséretében szólalt meg. 7. HIVATÁSOS EGYÜTTESEK, ZENESZERZŐK, ELŐADÓMŰVÉSZEK, ZENETÖRTÉNÉSZEK 7.1. Ifjú Szivek énekkara - Gaudium Az 1955-ben megalakult Magyar Főiskolások Művészegyüttese, a későbbi Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes, ma Ifjú Szivek Művészegyüttes. Fenntartója a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága volt, 1969- től a művelődésügyi minisztérium, végül önállósodott. 1996-ban megfosztották önállóságától és a Népművelési Intézet részlegeként működött. 1999. július elsejével visszakapta jogalanyiságát. Az együttesnek eredetileg három csoportja volt: tánc-, ének- és zenekar, majd ez kibővült a Gaudium és a Ghýmes együttesekkel. Az énekkar 1989 előtti repertoárját magyar, szlovák és cseh kórusműveken kívül az elmúlt századok zeneszerzőinek müvei, valamint - a hivatalos elvárásoknak megfelelően - különböző politikai és hazafias művek alkották. A fordulat után ezek lekerültek a műsorról, és helyet kaptak az egyházi művek is. 2000-től az együttes vezetősége vitatható új elképzeléseinek köszönhetően az énekkartól és a további részlegektől (zenekar, Gaudium, Gaudium Band, Ghýmes) megvonták a támogatást, a kórus és a zenekar feloszlott, a többi részleg önállósodott. 7.2. Gaudium 1974-ben az együttes mellett Németh Imre kamaracsoportot alakítva nevelő hangversenyekkel járta az országot. A nevelő hangversenyek időszakát éltük, így a magyar iskolák számára ez külön ajándék volt. Ebből a csoportból alakult ki a régi hangszereken játszó Gaudium - mely 1986-ban lépett első ízben a közönség elé. Küldetése a már említett Régi Zenei Napok rendezvénysorozatban csúcsosodott ki, ma is hangversenyezik, főleg a 16. és 17. századi, a mai Szlovákia területéről származó kéziratos gyűjtemények zeneanyagából merítenek (Kájoni kódex, Eperjesi Graduál stb.). Művészeti vezetőjük Németh Imre, aki gitáron, lanton, reneszánsz fúvós hangszereken játszik, énekel és csoportjával a kiválasztott művek hiteles megszólaltatásra törekszik. 7.3. Zeneszerzők, előadóművészek, zenetörténészek A szlovákiai zeneélet színvonala, eredményei számos kiváló hazai magyar zenei egyéniségnek is köszönhető. Zsákovics László és Dobi Géza zeneszerzőket kivéve mindnyájuk művészete részben vagy teljes mértékben szerves része nemcsak a szlovákiai, hanem a szlovák, esetenként az egyetemes nemzetközi zenekultúrának is.
