Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Duka-Zólyomi Emese: Zenei élet
106 Duka-Zólyomi Emese terveiben szakmai csoportok megalapítása is szerepelt (kórusvezetők, zenepedagógusok, amatőr, valamint hivatásos zenészek csoportosulása). Ez a feladat még megoldásra vár, habár a zenepedagógusok érdekeinek képviseletét a 90-es években magára vállalta a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Ma a társaság tevékenysége kimerül az országos rendezvények szervezésében és realizálásában, magyarországi kapcsolatok és szakmai ajánlatok közvetítésében. A közeljövő feladatai közé tartozik a tagság aktivizálása, a kórusok és vezetőik, valamint a hivatásos zenészek kartotékjának összeállítása és a régiókkal való kapcsolatok kiépítése. A SZMZT 1991-ben átvette a Csemadok ének-zene szakbizottságától a már hagyományos és országszerte ismert Csengő Énekszó fesztivál szervezését, a Kodály Napoknak pedig társrendezője lett. Párhuzamosan kereste az aktivitás további formáit. Egyik célja volt felkutatni azokat a zenei egyéniségeket, akiknek élete és munkája valamilyen módon összefügg Szlovákia mai területével és az érdeklődőket rendezvények keretében ezekről tájékoztatni. Kodály Zoltán kapcsolata Galántának és a Kodály Napoknak köszönhetően már régen elfoglalta a neki kijáró helyet a magyar és gyakran a szlovák zeneértő közönség körében. Bartók kapcsolata részben ismert volt, de ezen a területen még volt mit tenni. Lehár Ferenc operettzeneszerzőre 1985-től Komárom városa rendszeresen emlékezik. A sok szép terv megvalósítására az említett fesztiválokon kívül két új országos rendezvényen került sor: a Bartók Béla Zenei Találkozóról és a Kadosa Pál Zongoraversenyről van szó. A tervek szerint a Nyitrabajnán született Harmat Artúr volt soron, aki Sík Sándorral együtt szerkesztette a katolikus egyház által máig nálunk is használt Szent vagy, Uram népénektárat. A társaság azonban anyagiak és szervezők hiánya következtében nem bővíthette és nem is bővítheti rendezvényeinek sorát. Az SZMZT csak az artificiális zene világát vállalta fel, hiszen feltételezte, hogy a népzene az alakulóban lévő népzenei társaság (szövetség) hatáskörébe fog tartozni. A nonartificiális („könnyű”) zenét - elterjedését tekintetbe véve - nem foglalta programjába. 1.2. Liszt Ferenc Társaság (1986-1990 - Liszt Ferenc Klub) Annak ellenére, hogy nem országos, hanem városi szervezetről van szó, a magyar zenei élet tárgyalásakor nem mellőzhető. Pozsonyban már 1873-1886 között működött Liszt Klub. Újjáélesztése a budapesti Országos Liszt Ferenc Társaság soproni csoportjának látogatásával függ össze. 1978-ban a zeneszerző emlékeit kutatva Pozsonyba látogattak. E látogatás nyomán alakult meg Schleicher László (1908-1999) szervezésével a pozsonyi Liszt Ferenc Klub. 1989-től, főleg alapítójuk, főtitkáruk és zenei szakelőadójuk halála óta az egyesület egyre nehezebb körülmények között dolgozik. Előadásokat, tanulmányi utakat és kirándulásokat szerveznek, lehetőséget adnak bemutatkozni az ifjú tehetségeknek. Az elmúlt 15 év vendégei, előadói között volt Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató, Rajter Lajos karmester és nem utolsó sorban a gyakran visszatérő Lukin László zenetörténész Budapestről. A társaság elnöke, később örökös elnöke Rajter Lajos volt, 1990-től Szabó Imre orgonaművész látja el az elnöki tisztséget (Schleicher 1990). További zenei csoportosulásokról nem tudunk, azonban gyakran hangzanak el magas szintű zenetörténeti előadások olyan társaságokban, ahol egymás mellett megfér az irodalom, a technika vagy az orvostudomány (továbbra is a Csemadok, a városi művelődési központok a Magyar Házak, a Pozsonyi Casino stb. szervezésében). (Megjegyzendő, hogy a Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesülete jelenleg a nonartificiális zenének szenteli munkáját.) Országos szinten az amatőr kórusoknak két rendezvény (Kodály Napok, Csengő Énekszó), az amatőr zenészeknek (csak bizonyos korosztályokat illetően) szintén kettő (Kadosa Pál Zongoraverseny, Kodály Zoltán Nemzetközi Hegedűverseny) és a Bartók Béla Zenei Találkozó országos rendezvény ad lehetőséget aktívan bekapcsolódni a kisebbségi zenei életbe.
