Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
Az Együttélés 1990. évi választási programja 97 Ezzel kapcsolatos olyan parlamenti döntési rendszert kell kialakítani, amelyben a nemzeti kisebbségek képviselete az említett kérdésekben ne legyen leszavazható a többség által. Mozgalmunknak nem célkitűzése az ellenzéki magatartás, de az sem, hogy mindenáron tagjává váljon egy kormánykoalíciónak, viszont szorgalmazni fogjuk, hogy a mindenkori kormány a nemzeti kisebbségek ügyének intézésére a kisebbségek mozgalmaival, illetve pártjaival együttműködve alakítson ki egy konzultatív, invesztigációs és döntési jogkörrel felruházott kormányzati szervet, valamint miniszteri és államtitkári (miniszterhelyettesi) funkciót. Ezek az államhatalmi szervek a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének ellenőrzése alatt álljanak. Önkormányzat és önigazgatás A mozgalom küzdeni fog egy általános helyi önkormányzat kialakításáért, amely lehetővé teszi a községek, városok, illetve a közigazgatási körzetek - járások - önkormányzatainak kialakítását. Támogatni fogjuk a helyi lakosság ilyen irányú törekvéseit. Az így kialakított közigazgatási és önkormányzati rendszeren belül képzeljük el a nemzeti kisebbségek helyi képviseletének megteremtését oly módon, hogy a nemzeti kisebbségek súlyuknak megfelelően legyenek jelen a képviseleti testületekben, és ne legyenek leszavazhatok a kulturális identitásukkal kapcsolatos döntések meghozatalánál. Ez az elv vonatkozzék minden olyan nemzetiségre, mely helyi viszonylatban kisebbségben él. Tehát az ország többségi nemzeteinek tagjaira is, ha azok az adott helyen kisebbségben élnek. Küzdeni fogunk egy sajátos önigazgatási elv elfogadtatásáért és gyakorlati bevezetéséért, elsősorban a nemzeti kisebbségek kultúrájának és iskolaügyének szervezésében, valamint az információk terjesztésében. Külkapcsolatok Egy demokratikus államban - a diplomáciai kapcsolatok, követségi és konzuláris képviseletek, valamint a rendkívüli és hadiállapot kivételével - a külkapcsolatok teljes szabadságának kell uralkodnia. Az állam polgárát az államhatalom sem belföldön, sem külföldre való utazása esetében nem korlátozhatja szabad mozgásában, ha a bíróság nem fosztotta meg állampolgári jogainak gyakorlásától. Ugyanígy nem korlátozhatja szabad kőltözködési jogát külföldre vagy onnani hazatérését. Az emberi és polgári jogokat tartalmazó nemzetközi egyezségokmányokban ily módon megfogalmazott polgári szabadságjogoknak érvényesülniük kell a nemzeti kisebbségek sokrétű külkapcsolatának kialakításában. Főleg a más állam területén élő anyanemzetével, valamint a más országok területén élő, vele azonos etnikumokkal kialakítandó sokoldalú kapcsolatok fejlesztésében. Az államok közötti szerződéseknek e jog alkalmazását szavatolniuk kell, főleg a kulturális és oktatásügyi kapcsolatokban, a tudományos együttműködésben, az információk szabad áramoltatásának biztosításában és a családi kapcsolatok korlátlan ápolásának biztosításában. Mivel a nemzeti kisebbségek sokoldalú fejlődésének egyik objektív akadálya a tőkehiány, ezért az államnak biztosítania kell a kisebbségeket támogató nemzetközi szervezetek és alapítványok akadálytalan működését a nemzeti kisebbségek körében. A kormányzat ne akadályozza a nemzeti kisebbségeket az államok közötti kapcsolataik szervezésében tevékenységüket hátrányosan érintő pénzügyi előírásokkal és vízumkényszerrel. 1990. április TLA Közép-Európa Intézet Könyvtára 97/1978.
