Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
96 Egyéb dokumentumok közi jogi normák, kisebbségvédelmi szerződések szabályozták. A második világháborút lezáró béketárgyalásokon még születtek nemzetközi megállapodások a nemzeti kisebbségek sorsáról, de ezek már nem az ő érdekeiket vették figyelembe, hanem az államok kizárólagos érdekeit. A kizárólagosságra való törekvés azonban mégsem teljesedhetett be korlátlanul, mert a nemzeti kisebbségek anyanemzeteik révén többé-kevésbé az államok közötti kapcsolatok részévé váltak. Ennek eredményeként például 1948 őszén vissza kellett adni a magyar kisebbségiek állampolgári jogait Csehszlovákiában. Az államtotalitarizmus monolitikus tömbjén az első rést az 1948 decemberében elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ütötte, melynek azonban Kelet-Közép-Európában semmilyen foganata nem volt. Térségünkben ugyanis akkor alakult ki az emberi és politikai jogokat lábbal tipró újabb totalitarista rendszer. A nemzetközi egyezségokmány azonban csak az egyéni jogok tiszteletben tartásáról szólt, figyelmen kívül hagyva a kisebbségek kollektív érdekeit. Ez utóbbi irányban csak 1975-ben történt áttörés, az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia Helsinkiben elfogadott Záróokmányában. Ez a dokumentum a nemzeti kisebbségeket mint csoportokat az államok közötti kapcsolatok részévé teszi. Kimondja, hogy a kulturális és az oktatásügyi kapcsolatokban tekintettel kell lenni a kisebbségek jogos érdekeire. Ettől az időtől kezdve egyre többször kerül az államok közötti két- és többoldalú tárgyalások és nemzetközi konferenciák, valamint szakértői értekezletek napirendjére a nemzeti kisebbségek helyzete, az ellenük elkövetett jogsértések. Az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetségének (FIDH) 1990 januárjában Prágában megtartott ülésén fogalmazták meg először a nemzeti kisebbségek kollektív művelődési és politikai jogainak körét, hangsúlyozva az oktatásügyi és kulturális önigazgatáshoz való jogukat. Mozgalmunk célkitűzései között szerepel ennek a folyamatnak a támogatása. Szorgalmazni fogjuk, hogy a nemzetközi jogi elvek váljanak a csehszlovákiai joggyakorlat részévé. Alkotó módon kívánunk részt venni a nemzetközi szervezetek ilyen irányú munkájában. Szorgalmazni fogjuk az Európai Kisebbségek Tanácsának megalakulását, mely egy további lépés lenne a nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi garanciája terén. Politikai képviselet Rövid távon mozgalmunk egyik fő célkitűzése, hogy a nemzeti kisebbségeket felkészítse és megszervezze a képviselő- és helyhatósági választásokra, a megfelelő képviselet megszerzésére. Ennek érdekében választási koalíció kötését fogjuk kezdeményezni azon politikai pártokkal és mozgalmakkal, amelyeknek hasonlóak a célkitűzései. Hosszabb távon a nemzeti kisebbségek sajátos politikai képviseletének felállításáért fogunk küzdeni, hogy ne csupán szimbolikus vagy szűk pártérdeket szem előtt tartó képviseletük legyen a kisebbségeknek a Szövetségi Gyűlésben, valamint a Cseh és Szlovák Nemzeti Tanácsban, hanem szakmailag felkészült és hiteles személyek töltsék be a testületekben ezeket a tisztségeket. A nemzeti kisebbségek soraiból demokratikus úton megválasztott képviselők testületé kialakításának lehetőségét az alkotmánynak kell megteremtenie oly módon, hogy az megfeleljen a nemzeti kisebbségek számarányának. Minden olyan kis létszámú nemzeti kisebbségi csoportnak, amelynek számaránya miatt nincs esélye mandátumot szerezni, legalább egy-egy hely jusson a képviseleti testületekben. A nemzeti kisebbségek így kialakított képviselete alkosson önálló parlamenti testületet (kamarát), amelynek legyen önálló döntési joga a kisebbségek kulturális identitásával kapcsolatos ügyekben - az iskolaügyben, a kultúrában, valamint a lakóterületükkel és régiójukkal kapcsolatos területfejlesztési, környezetvédelmi és nagyberuházási ügyekben, továbbá a sajátos jogi és szociálpolitikai kérdésekben.
