Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

II. Egyéb dokumentumok

A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom programja, 1990

85

ról, annak szervezetéről és működéséről szóló korszerű elméleteket, melyek egybevágnak a keresztény világnézettel. Ilyenek: a jogállamiság, a pluralizmus, a jóléti állam eszménye.

5. Mozgalmunk eszmei alapja a keresztény világnézet, népünk Szent Istvánig visszanyúló történelmi öröksége. Világnézetünk az egyetemes emberi értékek elismerésén, tiszteletén nyugszik, azok szolgálatára, megvalósítására kötelez bennünket. Értékrendünk középpontjában a felebaráti szeretet parancsa áll. Népünk ezeréves fennmaradása szorosan kötődik a Szent István által meghatározott úthoz: a kereszténységhez és Európához. Ezért olyan alkotmány létrehozását tüztük ki célul, amely kifejezi mind a nyugati kereszténység és demokrácia elveit, mind népünk további mindennemű fejlődését.

III. Kereszténydemokráciát!

6. Az előbbiek alapján összegezhetjük a kereszténydemokrácia lényegét. A kereszténydemokrácia- feltételezi a keresztény eszméknek és világnézetnek megfelelő államhatalom és államszervezet kialakítását;-jelenti magát a demokráciát, a népuralmat, a népfelség elvét, amely nem csupán a parlamenti demokratikus államformában, hanem az önkormányzatokban és a gazdasági életben is érvényesül;- és jelenti azt, hogy ez a demokrácia a keresztény perszonalizmuson, az ember személyisége mindenek felett álló értékén és az ebből eredő erkölcsi törvényeken és természetjogi szabályokon alapul.

IV. Keresztény közéletiség

7. A közösségi életben való részvétel az embernek nemcsak emberi természetéből fakadó joga, hanem egyben kötelessége is. A vallásos emberek kötelessége egyházuk építése, szervezése, közösségi életük fejlesztése, az állampolgárok kötelessége erejük, szervezőképességük, állampolgári aktivitásuk egyesítése a mind tökéletesebben megvalósítandó közjó érdekében.

8. Mozgalmunk nem politikai párt!

9. Az egyházak alapvetően az emberi személy transzcendenciáját, vallási és lelki igényeinek kielégítését és az ezekkel összefüggő oktatási, szociális, karitatív, egyház-építő és szervező munkát irányítják és szolgálják. A különféle mozgalmak és politikai pártok az embereknek az államügyekben való részvételét szervezik.

10. Mozgalmunk követeli az egyházak jogainak teljes visszaállítását és működési szabadságuk biztosítását. Mielőbb hatályon kívül kell helyezni az egyházak és az állam viszonyát szabályozó elavult jogszabályokat, és meg kell hozni a vallásszabadságról szóló korszerű, az egyházakkal egyeztetett törvényt. A közhasznú tevékenységet folytató egyházi szerveknek ugyanolyan mértékű állami segítséget kell biztosítani, mint a hasonló tevékenységet folytató állami szerveknek és intézményeknek. Az egyházak és az államigazgatás szervei közé felügyeleti-koordináló szervet beiktatni nem szabad. Magunkévá tesszük és támogatjuk az egyházaknak mindazon kezdeményezéseit és törekvéseit, melyek a közerkölcs helyreállítására és megszilárdítására, a család szerepének növelésére, az ifjúság vallásos nevelésére, humanitárius, szociális feladatok megoldására és a felekezetek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésére és ökumenikus felfogására irányulnak.

11. Világnézetünkből fakad a béke szeretete, és politikai magatartásunkban ez a kompromiszszumok, az igazi közmegegyezés keresése felé vezet. A közéletben - éppúgy, mint a magánéletben - elutasítjuk az erőszak, a fenyegetés, a zsarolás minden formáját és módszereit. Nemzeti megbékélést és összefogást akarunk! Világnézeti magatartásunk a megbocsátás. Jövőnk szempont-