Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
86 Egyéb dokumentumok jából fontosabbnak tartjuk a múlt hibáinak feltárását és az azokból eredő tanulságok levonását, mint valamennyi vétkes felelősségre vonását. 12. A béke akarásával összefüggő politikai magatartásunk a tolerancia. A nézetkülönbségek elintézésének egyetlen módja a törvényes keretek közt maradó vita, véleménynyilvánítás és megegyezés. A vitákat egymás nézeteinek messzemenő tiszteletben tartásával, álláspontjainak megértésével, türelemmel és a megegyezés kérésével kell bonyolítanunk. V. A keresztény gazdaság pillérei 13. A munka lehetőség és eszköz arra, hogy az ember eszes lény voltának megfelelő képességeit kiteljesítse. A vallásos emberek meggyőződése szerint a munka isteni parancs, melyet az első emberpárhoz intézett azzal, hogy ... növekedjetek, sokasodjatok és töltsétek be a Földet, s hajtsátok uralmatok alá... Az embernek tehát a munkajoga és egyben erkölcsi - sőt Isten által megszabott - kötelessége. 14. A munkának mint erkölcsi kategóriának elsőbbsége van a tőkével szemben. Ez az elv mind a magántulajdonon, mind a közösségi tulajdonon alapuló rendszerekre nézve érvényes. 15. A munka személyes jellegének, természetének a tulajdonviszonyokban is kifejezésre kell jutnia. A dolgozó számára nagyobb hajtóerő, ha sajátjában dolgozik, munkája eredményét tulajdonának gyarapodásában is közvetlenül érzi. 16. A föld legfontosabb és legértékesebb kincsünk, olyan természeti adottság, melyre jólétünk biztonságosan építhető. Olyan szervezeti és tulajdoni szisztémák bevezetését kell szorgalmazni, amelyek gazdasági felemelkedésünknek alapjai lehetnek. Programunk a jelenlegi tulajdon- és gazdasági szervezeti viszonyokból indul ki. Olyan, a piacgazdaság követelményeinek megfelelő mezőgazdasági struktúra létrehozása a célunk, amely tág teret enged az egyéni kezdeményezésnek, biztosítja a hatékony és versenyképes termelést, ugyanakkor kiegyensúlyozottan figyelembe veszi a vidéki közösségek igényeit és fejlődésük szükségleteit. 17. A parasztság jogos sérelmeinek orvoslását meg kell oldani. Az ország gazdasági helyzetére való tekintettel azonban ez csak fokozatosan történhet. A tulajdoni és kártalanítási problémák rendezését az általános elvek törvényi szabályozására kell bízni. 18. Az eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetek működési feltételeit a jövőben is biztosítani kell, az önkéntesség elvének szigorú betartása mellett. Az új feltételeknek megfelelően új szövetkezeti törvényt kell alkotni, amely a szövetkezeti társulások új és változatos formáit hozza létre. VI. A világ Isten ajándéka! 19. A világ az ökológiai válság állapotában van. A világméretű gazdasági növekedés, a fegyverkezési verseny, a növekvő energiafogyasztás juttatta ide. A keresztény kömyezetetika abból indul ki, hogy az ember és a természet egyaránt Istennek köszönheti létét, és ezért az ember természetátalakító hatalmának korlátot szab Isten előtti felelőssége, amely őt a természet megőrzéséért és fenntartásáért terheli. A jelen és jövő nemzedékek érdeke megkívánja, hogy hathatósan védjük környezetünket a társadalmi lét és a természet minden érintkezési területén. A természet leigázása helyett valljuk a természetet is szolgáló elrendezés keresésének a szükségességét, mert minden élőlénynek joga van az egészséges környezethez, létének biztonságához. Ezeket a jogokat nem korlátozhatjuk értelmetlen pusztítással. 20. Kötelességünk védekezni a szennyeződés és a zajártalom ellen, védenünk kell mind az élő, mind az élettelen természetet, állandóan ügyelnünk kell a talaj, a víz, a levegő minél jobb állapotára.
