Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

II. Egyéb dokumentumok

A Szlovák Köztársaságban élő magyar közösség 1995-ben 225 Szlovákiában csak egyetlen magyar közművelődési egyesület létezik, mely igyekszik megte­remteni a művelődés alapvető feltételeit. 1994-ben az egyesület 10 millió korona állami támoga­tásban részesült, a két magyar színház szintén 10 milliót kapott. Ezeken kívül nem létezett semmi­féle más magyar hivatásos jellegű kulturális intézmény. Becslések szerint a Szlovák Köztársaságban egy magyar nemzetiségű lakosra egyharmadával kevesebb állami támogatás jut, mint egy szlovák nemzetiségű állampolgárra. Az 1995-ös ideigle­nes költségvetés nem számol a magyar és egyéb nem szlovák kultúrák támogatásával. A kormány­­program csak azokat a szempontokat fogalmazza meg, melyeket a kisebbségnek szánt kulturális támogatás normatíváinak kidolgozásakor figyelembe vesznek. A kritériumok között gazdasági és politikai jellegűek vannak, így például a Szlovák Köztársasággal szemben tanúsított állampolgári lojalitás. A kormányprogram megkérdőjelezi a kisebbségi kultúrák önállóságát, mivel a nemzeti ki­sebbségek tagjait úgy határozza meg, mint az államnak a többségtől csak nyelvükben különböző lakosait. A művelődési minisztérium a nem szlovák nyelvű sajtót (időszaki kiadványok és könyvek) ed­dig évente mintegy 30 millió koronás támogatásban részesítette. Az 1994-es előrehozott parlamen­ti választások után kialakult új kormánykoalíció ezt a támogatást kétségessé tette, s a dotációt po­litikai kritériumokhoz és a Szlovák Köztársasággal szemben tanúsított lojalitáshoz köti. A kor­mányprogram 1995-re csak egy magyar nyelvű - illetve más nyelvű mutációban is megjelenő - újsággal számol. A kormányprogram szerint ezek feladata az, hogy a „nemzeti kisebbségek tagja­it tárgyilagosan tájékoztassák a belpolitikai helyzetről”. A kormányprogram értelmében a kormány egyházi kérdésekbe is bele kíván szólni, ugyanis a kormány az egyházakkal karöltve biztosítja, hogy a nyelvileg vegyes lakosságú településeken le­gyenek államnyelvű istentiszteletek. c) A nyelvhasználat A Szlovák Köztársaságban két olyan jogi norma létezik, mely korlátozza a nem szlovák nem­zetiségű állampolgárok nyelvhasználatát. Ezek a nyelvtörvény és a Szlovák Köztársaság Alkotmá­nya. A nyelvtörvény nem engedélyezi a kétnyelvű nyelvhasználatot, csak lehetőséget nyújt arra, hogy a kisebbségek nyelvüket a szóbeli hivatalos kapcsolatban használják - amennyiben az adott településen vagy régióban a kisebbségi lakosság részaránya eléri a 20%-ot. E törvény értelmében az állami hivatalok alkalmazottai nem kötelesek válaszolni a kisebbség nyelvén; a törvény ugyan­akkor tiltja számukra, hogy a szlovák nemzethez tartozó ügyfelekkel másképp, mint hivatalos nyelven tárgyaljanak. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya ezeket a lehetőségeket tovább szűkíti, amennyiben az állami hivatalnokok és a közigazgatási dolgozók számára előírja, hogy az ügyfe­lek kérdéseire államnyelven válaszoljanak. Ezzel új fogalomként bevezeti az államnyelv kifeje­zést. A kormányprogramban (1995) szó van az államnyelv védelméről szóló törvénytervezet elfo­gadásáról. Az eddigi folyamatok és a kormányprogramban megfogalmazódó restriktiv nemzetisé­gi politika alapján arra lehet következtetni, hogy a Szlovák Köztársaságban élő magyarok és a töb­bi, nem szlovák közösség számára ez a terv az anyanyelv használatának további korlátozását je­lenti, s ez kihatással lesz iskoláikra és kulturális életükre. 2. A magyarok részvétele az irányításban és a közigazgatásban - országos és helyi szinten a) Választott képviselők Az állampolgárok által közvetlenül választott képviselőket tekintve (parlamenti és önkor­mányzati képviselők) a magyar közösség képviselete az egyes választott szervekben a számará-

Next

/
Thumbnails
Contents