Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
226 Egyéb dokumentumok nyának megfelelő. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában a Magyar Koalíció képviselőinek aránya 11,33% (más pártok képviseletében nem jutottak mandátumhoz magyar nemzetiségűek). A Magyar Koalíció polgármestereinek aránya 13,7%, az önkormányzati képviselőké 15,0% - az öszszes magyar nemzetiségű választott önkormányzati képviselő aránya ennél magasabb. Politikai kérdés, hogy a magyar pártok nem vesznek részt a kormánykoalícióban. Az azonban, hogy a helyi önkormányzatoknak nem kielégítőek a jogkörei a közügyeket érintő döntésekben, nemcsak a törvényalkotási folyamattal függ össze, hanem egyúttal politikai kérdés is. A kormányprogramban nem szerepel, hogy a Szlovák Köztársaság csatlakozik a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájához. b) Kinevezett tisztségviselők A felső vezetésben a kisebbségek képviselői elenyésző százalékban vannak jelen. A minisztériumok által rendelkezésre bocsátott 1993-as adatok szerint (az újabb adatok nem hozzáférhetőek) a nem szlovák nemzetiségű dolgozók részaránya az egyes minisztériumokban a következőképpen alakult: Földművelésügyi, Víz- és Erdőgazdálkodási Minisztérium 5,5% (magyar 2,6%), Környezetvédelmi Minisztérium 5,6% (magyar 1,9%), Külügyminisztérium 3,9% (magyar 1,1%), Munka- és Családügyi Minisztérium 14%. Az Oktatásügyi és Tudományos Minisztériumban az ún. nemzetiségi iskolák osztályán egy magyar nemzetiségű munkatárs volt megbízva a magyar tannyelvű iskolákkal kapcsolatos összes kérdéssel. Más nemzetiségek esetében is hasonló volt a helyzet. A Művelődési Minisztériumból azonban elbocsátották az egyetlen magyar nemzetiségű dolgozót, aki a magyar közművelődésért volt felelős, s ugyancsak elbocsátották a más nemzetiségi kultúrákkal megbízott dolgozókat is. Azokon a területeken, ahol a magyar népesség aránya eléri a 10-99%-ot, a helyi államigazgatásból származó adatok még kedvezőtlenebb helyzetet tükröznek. A helyi környezetvédelmi hivatalokban a nem szlovák nemzetiségű alkalmazottak aránya csak 10% volt; más területeken - beleértve az iskolaüggyel foglalkozó helyi állami szerveket is - ez az arány 4-7% között mozgott. Az 1991-es szlovákiai népszámlálás adatai szerint a nem szlovák nemzetiségű lakosság részaránya mintegy 15% volt (az összlakosság 10,7%-a volt magyar nemzetiségű, magyar anyanyelvűnek viszont a lakosság 11,5%-a vallotta magát, tehát 608 ezer fő). Nincs pontos áttekintésünk a járási szintű államigazgatási szervekről, ám a 15 járás közül, amelyben a magyar lakosság él, egyetlenben sem volt a járási hivatalnak magyar nemzetiségű vezetője. Az alacsonyabb szintű körzeti hivatalok esetében az elmúlt három év folyamán 17 hivatalvezető volt magyar nemzetiségű, ezeket 1995 elején - néhány kivételtől eltekintve - leváltották. Jelenleg minden járásban a kormánykoalíció képviseletében ötfős politikai csoportok működnek, melyek a személyi tisztogatásokat irányítják. Ján Slotának, a koalíciós kormány egyik tagjának, a Szlovák Nemzeti Párt elnökének 1995. január 13-i kijelentése szerint ez a kormánykoalíció hatalomátvételét jelenti. A tisztogatások végeredményét még nem ismerjük. c) A tanácsadó testületek és a párbeszéd lehetősége A kormány nemzetiségi tanácsa, mely csak konzultatív szerv, s érdemi állásfoglalást nem hoz, rendszertelenül ülésezik, nézetei nem tükröződnek sem a kormány politikájában, sem az egyes tárcák működésében. Az 1993-94-ben a köztársasági elnök által néhány alkalommal összehívott nemzetiségi kerékasztal tanácskozásai sikertelenek voltak:- az akkori kormány képviselőinek nem konstruktív viszonyulása miatt;- mivel a Szlovák Köztársaság politikai és jogrendszerében sem institucionálisan, sem jogilag nem jelenik meg;
