Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
182 Egyéb dokumentumok kotmány 22. cikkelyének 2. bekezdésében biztosított, a politikai pártok alapítására vonatkozó általános jogot. 9. A „kisebbségek és etnikai csoportok” jogait érintő rendelkezések restriktívek, és nem megengedők. Az alkotmány 34. cikkelyének 3. bekezdése megfelelő jogalapot nyújt a jövőben a kisebbségben élő nemzeti közösségekkel szembeni diszkriminatív bánásmódra azáltal, hogy egyedül őket említi a lehetséges dezintegrációs és az államnemzet jogait korlátozó tényezőként. 10. Az alkotmány ugyan elismeri a községi önigazgatást, de a nagyobb területi önkormányzati egységek létrehozását jelenleg még törvényileg sem garantálja. 11. Az alkotmány nem biztosítja a) a bíróságok függetlenségét a végrehajtó hatalomtól (145. cikkely) és b) a különböző tulajdonformák egyenjogúságát és egyenrangúságát (20. cikkely 2. bek.). 12. Túlságosan nagy lehetőséget biztosít a demokratikus döntések eredményeinek felülbírálatára és megváltoztatására. Ezt főleg a köztársasági elnök törvény visszaadási jogkörével, valamint a népszavazás eredményének a parlament általi annullálhatóságával teremti meg. A 3., 4. és a 7. pontban felsorolt kifogások kétségessé teszik, hogy Szlovákia hajlandó-e betartani az Európa Tanács Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok védelméről szóló Egyezményének minden előírását. Jogsértések Az állami hivatalok és a kormány több intézkedése csökkenti a jogbiztonságot, és diszkriminációs szándékról tanúskodik. 13. Erőszakkal és tömegesen távolítják el a magyar nyelvű helységnévtáblákat, és cserélik ki csupán szlovák nyelvűekre, noha ezen rendelkezéseknek nincsen semmilyen törvényes alapjuk. 14. Akadályozzák a magyar keresztnevek, valamint a más ország területén született személyek keresztnevének anyakönyvezését. Ezáltal megsértik azt az általánosan elfogadott elvet, mely benne foglaltatik a szlovák alkotmány 19. cikkelyének 1. bekezdésében is, miszerint a személy neve sérthetetlen. 15. Az 1991. évi népszámlálás adatai szerint Szlovákia lakosságának 15,7%-a nem szlovák anyanyelvű. Az állami költségvetés azonban diszkriminálja a kisebbségi nemzeti közösségek kultúráját és iskolaügyét. A kulturális költségvetés 2, 6 milliárd koronát irányoz elő az 1993-as évre, de ebből csupán 130 milliót (5%-ot) szán a kisebbségek kulturális intézményeinek támogatására. Az iskolaügyi költségvetésben nehéz kimutatni a nem szlovák iskolákra fordított összeget. Az 1991-es adat alapján azonban egyértelmű a hátrányos megkülönböztetés, mert 16 milliárd koronából csak 860 milliót (5,4%-ot) költöttek a kisebbségben élő nemzeti közösségek iskoláira. 16. A szlovák kormány megsértette az ország alkotmányát, mivel nem az abban rögzített hatáskörrel összhangban nevezte ki az alkotmánybírákat. Recesszív politikai és gazdasági rendszerváltozás 17. A szlovák kormánypolitikusok nyilatkozatai alapján már 1992 őszén sejthető volt, hogy a privatizáció korábbi üteme lelassul. A mai helyzet pedig arról tanúskodik, hogy ez a folyamat szinte teljesen leállt. Ezzel egy időben a hitel- és az adópolitika korlátozza a magánvállalkozásokat is. Ez hatványozottan jelentkezik a mezőgazdaságban, ami főként a magyar népcso-
