Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

II. Egyéb dokumentumok

Az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom...

183

portot érinti negatívan. A kormány fékezi a független bankrendszer kialakulását, és több jel utal arra, hogy fokozni szándékszik a fegyvergyártást és -kereskedelmet.

18. A kormányváltás következtében számos vezető államigazgatási hivatalnokot bocsátottak el, közöttük sok magyart is, mert nem teljesítették a kormányzat törvénysértő, kisebbségellenes és jogkorlátozó rendeletéit.

19. Az állam gyakran megsérti a sajtószabadságot és a hírközlő szervek függetlenségét. A nagyszombati egyetem megszüntetésére tett kísérleteivel a jelenlegi hivatalos hatalom megkérdőjelezte az akadémiai szabadságot.

Újabb vagyonjogi diszkriminálás

20. Amikor a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot az Európa Tanács fölvette a tagországok sorába (1991. február 21-én), a prágai Szövetségi Gyűlés elfogadta a „bíróságon kívüli rehabilitációról” (kárpótlásról) szóló (a Tt. 1991/87 sz.) törvényt. E törvény szerint 1948. február 25-től 1990. január 1-jéig a politikai rendszer által okozott anyagi és egyéb károk szenvedő alanyai, valamint ezek leszármazottjai kárpótlásban részesülhettek. A törvény nem vonatkozik azokra a károsultakra, akik az 1945-48 közötti időszakban nemzeti hovatartozásuk miatt, az 1945-ben kelt 33-as és 108-as elnöki dekrétum alapján vesztették el vagyonukat. Az említett két dekrétum alapján fosztották meg vagyonától az ország valamennyi német és magyar állampolgárát.

E kárpótlási törvény vonatkozási ideje felújította a második világháború utáni nemzeti diszkrimináció vagyonjogi következményeit, elsősorban a magyar nemzetiségű állampolgárokra való tekintettel. Ez a törvény érvényes a Szlovák Köztársaság területén.

21. A Szövetségi Gyűlés 1991. május 21-én hagyta jóvá a földről és más mezőgazdasági vagyonról szóló törvényt (a Tt. 1991/229. sz. törvénye).

Ez a törvény ugyanúgy határozza meg a vonatkozási időt, mint a kártérítési törvény. Csupán az a különbség, hogy felújítja a Szlovák Nemzeti Tanács 1948. november 4-én hozott, a Tt. 26-os szám alatt megjelent rendeletét, amely alapján a csehszlovák állampolgárságot viszszanyert magyarok 1945-ben elvett földjeit különböző megszorítások mellett vissza lehet szolgáltatni eredeti tulajdonosaiknak (lásd a törvény 6. § 2. bek.). A földtörvény olyan értelemben diszkriminálja a magyarokat, hogy míg a többi állampolgárnak 250 hektár összterületben határozza meg a visszaadható földterületet, a magyarok esetében ezt továbbra is, az 1948-ban hozott rendelet értelmében, 50 hektárban határozza meg. Ezt a törvényt az 1992. február 18- án elfogadott törvény módosította (Tt. 1992/93. sz. törvény), mely azonban a magyarokra vonatkozó korlátozást nem távolította el (lásd a törvény 6. § 2. bek.). Ez a törvény érvényes a Szlovák Köztársaság területén.

Szükségszerű változtatások Szlovákia jogrendjében

A fenti tényeket nem konfliktuskeltés végett, hanem annak elhárítása érdekében tettük szóvá.

Az Európa Tanács mérje fel a helyzetet, és ellenőrizze a fenti tények valós voltát. Fontosnak tartanánk, ha a Szlovák Köztársaság mielőbb eleget tenne az Európa Tanács normarendszerének. Ehhez megítélésünk szerint elengedhetetlen lenne, hogy:

a) a Szlovák Köztársaság összhangba hozza alkotmányát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1990. október 1-jén kelt 1134-es, valamint az 1993. február 1-jén kelt 1201 -es ajánlásával;

b) az alkotmányban biztosítsa:- a különböző tulajdonformák egyenjogúságát és egyenrangúságát;