Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
A nemzeti és etnikai kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének veszélyei... 149- alakuljon meg a Szlovák Nemzeti Tanács mellett a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Tanácsa, mint a kisebbségek önigazgatási szerve, amely elsősorban az oktatásügyi és kulturális kérdésekkel foglalkozzék;- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait és azok érvényesítésének részleteit a nemzeti és etnikai kisebbségek törvénykönyve (kódexe) rögzítse. Javaslatainkat elutasították mind a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai, mind a plénuma. A jóváhagyott alkotmány a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogait két cikkelyben (a 33. és 34. sz. cikkely) határozza meg. Ezek a cikkelyek a következő jogokat tartalmazzák: A nemzeti kisebbségeknek és etnikai csoportoknak- nemzetiségi szövetségekben való tömörülési jogát;- művelődési és kulturális intézmények alapításához való jogát;- az anyanyelvi műveltséghez való jogát;- az államnyelv elsajátításához való jogát;- az őket érintő ügyek megoldásában való részvétel jogát. Ezek a cikkelyek közvetve lehetővé teszik a felsorolt jogok érvényesítésének kollektív formáit, emellett az alkotmány értelmében ezen jogok gyakorlása nem vezethet a Szlovák Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának veszélyeztetéséhez sem a többi lakosának diszkriminálásához. (Lásd a 3. sz. mellékletet.) Ezen cikkelyeken kívül néhány további rendelkezés is közvetlenül vagy közvetve összefügg a nemzeti kisebbségek jogi helyzetével:- az alkotmány preambuluma közvetve a szlovákok nemzeti államaként határozza meg a Szlovák Köztársaságot, miközben formálisan utalást tesz a polgárokra mint az államhatalom hordozóira;- a szlovák nyelvet mint a Szlovák Köztársaság államnyelvét határozza meg; ezzel helyettesíti az eddig használt hivatalos nyelv kifejezést. Az alkotmányban rögzítve vannak bizonyos általános állampolgári jogok, amelyek a Szlovák Köztársaság minden lakosára vonatkoznak, ezzel szemben a kisebbségi jogok meghatározása korlátozó jellegű. Az alkotmány szellemében a kisebbségi jogok minimalizálásának elve érvényesül. * Az alkotmánynak a kisebbségekre vonatkozó két cikkelye (a 33. és 34. cikkely), valamint néhány további rendelkezése, amely megteremti a kisebbségekhez való viszonyulás teljes jogi légkörét, a diszkriminálás lehetőségét rejti. 1. A társulási jog Az alkotmány 29. cikkelye értelmében mindenkinek jogában áll másokkal társulni, és politikai szervezeteket hozni létre (pártokat, mozgalmakat stb.) Az alkotmány 34. cikkelyének 1. bekezdése szerint azonban a nemzeti kisebbségek csak úgynevezett nemzetiségi szövetségeket hozhatnak létre. Szó szerint értelmezve az alkotmány lehetőséget nyújt a nemzeti kisebbségek politikai szervezeteinek betiltására. 2. A művelődés Az alkotmány általános érvénnyel biztosítja mindenki számára a műveltséghez és a művelődéshez való jogot (42. cikkely). A kisebbségek számára viszont csak a művelődési és kulturális intézmények létesítését teszi lehetővé. Az alkotmányban ugyanakkor benne foglaltatik a művelődési intézmény és az iskola fogalma közötti különbség (lásd a 42. cikkely 2. bekezdését és a 34. cikkely 1. bekezdését). Nem biztosítja tételesen a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvi iskolák létrehozásának jogát, így az alkotmány szerint a létezők is megszüntethetők.
