Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

II. Egyéb dokumentumok

148

Egyéb dokumentumok

lajdonjog korlátozható azon szlovák állampolgárokra, akiknek állandó lakóhelye, valamint azon szlovákiai jogi személyekre, melyeknek székhelye a Szlovák Köztársaság területén van.

Legsérelmesebbnek azonban a nemzeti kisebbségek jogkörével kapcsolatos cikkelyeket tartjuk.

*

A Szövetségi Gyűlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban képviselőink az 1990-1991-es években két átfogó javaslatot terjesztettek be a nemzeti és etnikai kisebbségek jogi helyzetének alkotmányos megoldására.

A Szövetségi Gyűlés az Alapvető Emberi Jogok és Szabadságjogok Alkotmánylevelének tervezetéhez kidolgozott javaslatunkat (lásd az 1. számú mellékletet) teljes egészében elutasította, csupán néhány, általunk felvetett szempontot vett figyelembe.

A Szlovák Köztársaság Alkotmányának előkészítése során 1991-ben (azaz a korábbi választási időszakban) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaira vonatkozó javaslataink (lásd a 2. számú mellékletet) önálló fejezetként bekerültek az alkotmánytervezet egyik változatába, de az alkotmány előkészítési folyamata megszakadt.

Mindkét esetben a koppenhágai Emberi Dimenziók Konferencián 1990-ben elfogadott alapelvekből és az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének 1134. számú ajánlásából indultunk ki.

Az a javaslat, amelyet 1992-ben a Szlovák Köztársaság alkotmánytervezetéhez dolgoztunk ki, ezen a két dokumentumon alapul, továbbá a kisebbségek önigazgatásának elvén, amely új elemként jelent meg a javaslatunkban.

A következő jogok és szabadságjogok alapelveiből indultunk ki:

A nemzeti és etnikai kisebbségeknek joguk van:- szabadon dönteni nemzetiségükről és etnikai hovatartozásukról. Ennek a döntésnek a befolyásolása, az elnemzetietlenítés és az asszimiláció szervezett formája tilos és büntetendő;- kapcsolat létesítésére és fenntartására a nemzet tagjai között az országon belül, valamint az országhatárokon kívül, a nemzeti és etnikai sajátosságok fejlesztése és a hagyományok, a kulturális örökség megőrzése érdekében;- részt venni nem kormányszintű nemzetközi szervezetek tevékenységében;- nemzetközi szervezetekhez fordulni jogaik védelmének szavatolása érdekében;- saját politikai képviselethez, melyet a választási törvény biztosít;- az anyanyelvűk szabad használatára a hivatalos érintkezésben;- az anyanyelvükön való művelődéshez a tanintézetek minden fokán és típusában;- saját kultúrájuk fejlesztéséhez;- az információknak az anyanyelven történő szerzéséhez, birtoklásához, terjesztéséhez és cseréjéhez;- saját kulturális és tudományos intézmények alapításához;- szabadon kinyilvánítani jogos követeléseiket, érvényesíteni jogaikat, valamint részt venni e jogok gyakorlásában és e jogok gyakorlásának ellenőrzésében;- döntéseket hozni önkormányzataik által identitásuk megtartását és fejlesztését érintő kérdésekben;- különleges jogvédelemre a kisebbségi helyzetükből eredő hátrányaik kiegyenlítése érdekében;- szülőföldjükhöz, lakóhelyük etnikai összetételének védelméhez és az összetétel megváltoztatására irányuló bármilyen adminisztratív beavatkozással szembeni védelemre.

Javasoltuk továbbá, hogy- a községeket tömörítő felsőbb szintű közigazgatási területi egységek kialakításánál a kisebbségek identitásának védelme érdekében vegyék figyelembe az etnikai és nyelvi viszonyokat;