Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
Szabadság és felelősség. A Magyar Polgári Párt programja 133 erőszak eszközeivel másokra kényszeríteni, aki elutasítja az államvallások gondolatát. A keresztény értékek az összeurópai kultúra alapértékeivé váltak a fejlődés során, melyek univerzális érvényét legkevésbé a liberálisok kérdőjelezik meg. A keresztény értékek univerzális értékek, általános erkölcsi alapelveink sarokkövei. Ennek elismerése azonban senkit sem jogosíthat fel arra, hogy a komplex keresztény, netán katolikus értékrendet is ilyennek minősítse a más vallásokhoz tartozók, vagy a felekezethez nem tartozók számára. Hogy ez ne történhessék meg, következetesen el kell választani az egyházat az államtól. Oktatási rendszer A jóléti társadalom megteremtéséhez jól képzett szakemberek kellenek. A , jól képzett szakember” kifejezés annyit jelent, hogy az egyén bizonyos szellemi tőke tulajdonosa. Ez a szellemi tőke csak tudatos, távlati célokkal bíró oktatással alakítható ki. Ezt a szellemi tőkét az egyénnek szabadon kell felhasználnia. Ezért az iskoláknak szabad, az emberi méltóság és jog tudatában lévő fiatalokat kell nevelniük, akik a döntési mechanizmusokat már az iskolapadban elsajátítják. A különböző iskolatípusok ezt a feladatot csak akkor tudják teljesíteni, ha maguk is autonómok, szabadok, ha belső szervezettségükben is érvényesül a demokratikus döntéshozatal, ha a demokrácia intézményeinek tiszteletben tartására nevelnek. Fontos feladat a pedagógus tekintélyének visszaállítása. Ez csak úgy érhető el, ha a pedagógus a jövőben magas színvonalon képzett lesz, elegendő idővel rendelkezik a továbbképzéshez. A pedagógusképzés felsőoktatási intézményeinek megfelelő motivációt kell nyújtaniuk aMtehetséges középiskolások számára, hogy a köztudatban kialakult „fontossági sorrendben” ne szoruljanak az orvosi, jogi, technikai felsőoktatási intézmények mögé. A pedagógusképzés magas színvonala és a pedagógusok anyagi feltételeinek javítása vonzóvá teheti ezt a pályát a rátermett fiatalok, a tanári végzettséggel más területeken dolgozók számára, megállíthatja a pálya további elnőiesedését. A tanszabadság elvéből következően az állam (a minisztérium, a tanügyi igazgatóságok) befolyását a tantervekre, az oktatás iskolán belüli megszervezésére a minimálisra kell csökkenteni. Az állam feladatai elsősorban a következő területekre kell, hogy összpontosuljanak: a) ingyenes oktatás, utazási költségtérítés (részleges), tanszer- és étkeztetési támogatás (a szociális helyzet függvényében), diákotthoni, ill. napközi otthoni ellátás b) a szabad iskolaválasztáshoz való jog feltételeinek biztosítása (képességeknek, érdeklődésnek, vallási meggyőződésnek és anyanyelvnek megfelelő iskolatípushoz való jog) c) az anyanyelven való oktatáshoz való jog óvodai, alap-, közép- és főiskolai szinten. Ahol ez nem teremthető meg (pl. alacsony létszám miatt), lehetőséget kell adni az anyanyelvű írásbeliség elsajátítására. d) speciális neveléshez való jog (testi, ill. szellemi fogyatékosok joga a tanuláshoz) - anyanyelven is e) a különleges adottságok kiműveléséhez való jog - anyanyelven is f) szociális juttatásokhoz való jog (ingyenes vagy kedvezményes étkezés, lakás, tanszerellátás pl. főiskolán) g) a nemzetiségi iskolák, speciális iskolák, oktatás-kulturális intézmények, szolgáltatási intézmények fenntartása. Ifjúságpolitika Az ifjúság, mint társadalmi réteg politikai pártokba, rétegmozgalmakba nem szerveződve nem képviselteti magát közvetlenül a politikai hatalomgyakorlásban. Ideológiailag, politikailag, társadalmi érdeklődésében ugyanolyan tagolt, mint a társadalom más rétegei.
