Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
130 Egyéb dokumentumok lógiai és rendszertani fejezetek bővítése. A rendszertanra azért kellene nagyobb súlyt fektetni, mivel ezen alapszik a fajismeret - megvédeni pedig csak azt lehet, amit ismerünk. Javasoljuk továbbá, hogy a környezet- és természetvédelem hazai és külföldi aktuális kérdései kapjanak helyet a felnőttoktatás minden szintjén. Ugyanakkor - elsősorban a műszaki főiskolákon - a hallgatók ismerkedjenek meg saját és rokon szakterületük környezetvédelmi kérdéseivel is. Támogatunk minden olyan törekvést, amely a népművelés területén a lakosság környezetvédelmi ismereteinek javítását célozza. Szükségesnek tartjuk egy országos környezetvédelmi oktatóközpont kialakítását. Végül, a nemzetközi kapcsolatok, a környezetvédelmi diplomácia vonatkozásában a hazai és külföldi környezet- és természetvédő mozgalmakkal együtt valljuk, hogy az új európai háznak „zöldnek”, azaz egészségesnek és esztétikusnak kell lennie. Kormányzati feladat ezért- országunk gazdasági lehetőségeihez mérten csatlakozni a globális környezeti ártalmak csökkentését és felszámolását célzó nemzetközi egyezményekhez,- diplomácia eszközökkel odahatni, hogy szomszédaink csökkentsék a mi vizeinkbe és légterünkbe kerülő káros anyagok kibocsátását,- odahatni, hogy mi is a lehető legnagyobb mértékben korlátozzuk a szomszédos országok általunk okozott környezeti károsodását,- elősegíteni a bi- és trilaterális nemzetközi parkok, tájvédelmi körzetek, kisebb védett területek létrehozását. Környezetünk védelmében pótolhatatlan az állampolgári mozgalmak, társulások szerepe. Bár az új környezetvédelmi törvények már biztosítják a polgárok teljeskörü tájékoztatáshoz való jogát, nyilvánvaló, hogy ezzel a jogukkal akkor tudnak igazán hatékonyan élni, ha érdekvédelmi szervezetekbe, mozgalmakba tömörülnek. így lehetnek megfelelő erővel bíró tárgyalópartnerei az államhatalomnak. II. rész A választás szabadsága Család és nőpolitika A családi élet a magánélet szférájába tartozik, s mint ilyen, kívül kell, hogy álljon az állam befolyásolási területén. A régi értelemben vett „családpolitikának” tehát meg kell szűnnie. Az államhatalom nem jogosult bizonyos családformákat jobban, másokat kevésbé támogatni, különböző közvetett nyomásgyakorlással akár a kis-, akár a nagycsaládokat preferálni. Minden családforma egyenlő tiszteletet érdemel. A sokgyermekes családok támogatása a társadalmi szolidaritás jegyében, a megszületett gyermekek jogainak védelmében szükséges. A gyermekek nevelésének joga bármely, az általános emberi értékeknek megfelelő világszemléletnek megfelelően, a szülőké. Ezzel összefügg az iskolaválasztás joga is. Támogatjuk a sokszínű, állami, magán- és egyházi iskolák hálózatának kialakítását, ügyelve az állami iskolákban folyó nevelés ideológiamentességére. A vallásoktatásnak az iskolától, de legalábbis az alaptantervtől elkülönítve, szabad választás alapján kell folynia, hogy az ne veszélyeztethesse a különböző vallási kisebbségek tagjainak jogait. Következetesen érvényesíteni kell a törvényhozásban és az igazgatás alacsonyabb szintjein a gyermekek alapvető jogairól szóló, Csehszlovákia által is ratifikált nemzetközi egyezményt. Különös gondot kell fordítani az állami gondozott gyermekek helyzetének javítására, úgy véljük, a szülők nélkül nevelkedő gyerekek segítésében, harmonikus fejlődésük biztosításában nagyobb szerepet kell, hogy kapjanak mind a magánemberek, mind az egyházi és laikus karitatív szervezetek, illetve az olyan nevelési programok, amelyek az állami gyermekotthonoknál jobban képesek a családi nevelés atmoszféráját szimulálni.
