Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
102 Egyéb dokumentumok nütt a köztársaság területén. Ma, amikor oly erőteljesen nyilvánul meg Szlovákia szuverenitási törekvése, természetesnek kellene tartani, hogy a jogállam építésével egyidejűleg alkotmányosan kell szavatolni a nemzeti kisebbségek jogait az új államjogi elrendezésben is. A kelet- és középeurópai tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy az önrendelkezés és önigazgatás jogának megtagadása, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak korlátozása fokozza a feszültséget mind az országban, mind a térségünkben. Ezért mi az állampolgárok következetes egyenjogúságának biztosítása mellett szállunk síkra, a nemzetiségileg különböző csoportok egyenjogú posztra állítását szorgalmazzuk, az alkotmányosan garantált feltételeket követeljük a nemzeti kisebbségek identitása megőrzéséhez és fejlesztéséhez, főként az oktatásügyben, a kultúrában, az anyanyelv sokoldalú használatában a hivatalos érintkezés területén, hogy védve legyünk a szervezett asszimilációtól és az általunk lakott területeken védelmet kapjon a régió etnikai jellege. Az említett tapasztalatok bizonyítják, hogy a tavaly nyáron Koppenhágában - az emberi dimenzióval foglalkozó tanácskozáson - elfogadott elvek helyesek, ezek közt pedig ott van, hogy a nemzeti kisebbségek identitása biztosításának eszköze az autonóm igazgatási területek létrehozása. Képviselőink olyan megoldás hivei, melyben egyéni (kulturális) és területi autonómia ötvöződik. Egy ilyen rendezés jogi feltételeit az ország új államjogi elrendezésének kialakításával együtt kell megteremteni, mégpedig mindannyiunk jogi biztonságának és nemzetközi biztonságának megszilárdítása érdekében. (Elhangzott a Szlovák Nemzeti Tanács és a Cseh Nemzeti Tanács elnökségének együttes tanácskozásán, 1991. szeptember 9-én, Pozsonyban, az SZNT Együttélés-Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői klubja nevében.) Az Együttélés öt éve. Összeállította Pogány Erzsébet. Együttélés, Pozsony, 1995. 193-194. 49. Merre tart Csehszlovákia? Az Együttélés Politikai Mozgalom memoranduma a csehszlovákiai nemzeti kisebbségekről Csehszlovákiában 1989. november 17-én kezdődött a kommunista egypárti hatalom gyakorlati felszámolása. Ebben a folyamatban egyszerre több szempont is érvényesült. Ezek mindmáigjelen vannak az ország belpolitikájában. Az általános szempontok mellett, amelyek közül a legmeghatározóbb a kommunista párt hatalmának a megtörése, majd ezt követően a politikai és gazdasági rendszerváltás, valamint a jogállam fokozatos kialakítása és az európai értékrendbe való beilleszkedés volt, sajátos szempontok is érvényesültek. Legerőteljesebben a szlovák nemzeti önrendelkezés nyilvánult meg. Főleg két formában: a szövetségi állam fokozatos lebontásában, valamint a szlovák szuverenitásban és a nemzetállam megteremtésében. Emellett azonban a nemzetiségileg vegyes területek jellemzőjévé vált egész Csehszlovákiában, hogy a többségi nemzetek helyi politikusai a nacionalista szemlélet felé hajlanak, amit mind pártjuk, mind a központi kormányzat tétlenül néz. Ezzel egy időben került előtérbe a nemzeti kisebbségek jogállásának megváltoztatása. Irányát - kezdettől fogva - az érdekellentétek határozták meg. Emiatt szinte felváltva kerültek napirendre