Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Sándor Elenoóra: A rendszerváltás magyar szemmel
A rendszerváltás magyar szemmel 43 ért rendőri zaklatások, a Csemadok helyzete, a pozsonyi magyarellenes támadások, levél a kultuszminiszterhez a Szabó Gyula festőművész házát jelölő emléktábla elhelyezése kapcsán, a rimaszombati magyar diákokat ért támadások, a nagyszombati labdarúgó-szurkolók soviniszta megnyilvánulásai, a losonci Építészeti Szakközépiskola geodézia szakának magyar osztályában bevezetendő szlovák nyelvű szakoktatás stb.). Ebben az utolsó időszakban már születnek „kitekintő” dokumentumok is, pl. levél Jugoszlávia prágai nagykövetének a vajdasági magyar értelmiségiek üldözésének ügyében, állásfoglalás az 1988. március 25-én Pozsonyban tüntető katolikusok ellen alkalmazott rendőri erőszakkal, illetve Miloš Jakeš és Kádár János találkozójával kapcsolatban, részvétnyilvánítás Pavel Wonka cseh disszidens halála alkalmából, de a romániai falurombolás vagy Bős-Nagymaros ügye sem hiányzik a felvetett témák közül. 13. Duray Miklós: Kutyaszorító II. New York, Püski, 1989, 23-27. p.; uő: A csehszlovákiai magyar kisebbség társadalmi jogvédelmének tíz éve (1978-1988). In: Duray Miklós (szerk.): Kettős elnyomásban. I. m. Hogy a Charta a kezdetekkor kevés figyelmet szentelt a magyar kisebbség helyzetének, annak többszörös oka volt: először is szigorúan ragaszkodott ahhoz az elvhez, hogy névvel kell vállalni a felelősséget a kiadott dokumentumokért - ez a feltétel akkor teljesült, amikor Duray Miklós vállalta a Jogvédő Bizottság anyagainak hitelesítését, illetve aláírta a Chartát. Másodszor: feladatául nem a közvetlen rendszerbírálatot, hanem az ország által formálisan elfogadott nemzetközi dokumentumok, mindenekelőtt az ENSZ két egyezségokmányának és az Egyetemes emberi jogok nyilatkozatában lefektetett jogok betartásának kikényszerítését, illetve konkrét jogsértések feltérképezését tűzte ki feladatául. Lásd Prohlášení Charty 77 (1. ledna 1977). In: Prečan, Vilém (red.): Charta 77. 1977-1989. Scheinfeld-Schwarzenberg- Bratislava, 1990. 14. Podnëty skupiny signatám pro další práci Charty (červeň 1978). in: Prečan, Vilém (red.): Charta 77. I. m. 51-52. p. 15. Az aláírás tényét a Charta 77 3/84. számú dokumentumában közölték. 16. A tárgyalások kudarcának szlovák szempontú összefoglalását lásd Mikloško, František: Cas stretnutí. Bratislava, Kalligram, 1996, 125-126. P-17. Az előadások megjelentek: Csehszlovákiai nonkonformisták az országban élő magyar kisebbség helyzetéről és a nemzetiségi kérdésről. New York, Hungarian Human Rights Foundation, 1989. 18. Čamogurský, Ján: A Duray-ügy, a szlovákok és a magyarok ügye. In: Csehszlovákiai nonkonformisták az országban élő magyar kisebbség helyzetéről és a nemzetiségi kérdésről. I. m. 54. p. 19. Duray Miklós: Az európaiság Kelet-Közép-Európában: valóság vagy csupán vágy ? In: Csehszlovákiai nonkonformisták az országban élő magyar kisebbség helyzetéről és a nemzetiségi kérdésről. I. m. 25. p. 20. Uo. 28. p. 21. Kusý, Miroslav: A nem-szlovák jelenség. In: Csehszlovákiai nonkonformisták az országban élő magyar kisebbség helyzetéről és a nemzetiségi kérdésről. I. m. 45. p. 22. 1987. március 8. éjszakáján felgyújtották az Ifjú Szívek székházát és próbatermét, megrongálták az Új Szó szerkesztőségének és a Csemadok Központi Bizottságának az épületét. A Charta ezzel kapcsolatban három dokumentumot adott közre: levelet intézett a Szövetségi Gyűléshez és a szövetségi kormányhoz (23/87), csatolva hozzá a Jogvédő Bizottságtól kapott információt, támogató levelet küldött a Jogvédő Bizottságnak (24/87) és állásfoglalást a Beszélő című magyar szamizdat lapnak a magyar kisebbség kulturális diszkriminációjáról (25/87). A Charta támogatása Duray megfogalmazásai ellenére! 23. Magyarul megjelent: Duray Miklós (szerk.): Kettős elnyomásban. I. m. 318-321. p. 24. A titkosrendőrség 1988-ban 22 ellenzéki csoportot tartott megfigyelés alatt, 1989 első felében már 45 (nem vallásos) csoportosulásról és 129 több-kevesebb rendszerességgel megjelenő szamizdat kiadványról tud. Az adatokat közli: Krejčí, Oskar: Most do neznáma. Slovo, 1989. 35. sz.; Informace o aktivitách vnitŕních a vnčjších nepfátel. In: Koudelka, František: Vedení KSČ o disentu a opozici. I. m. 39. p. A szlovák szamizdat lapok áttekintése: Čarnogurský, Ján:
