Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Sándor Elenoóra: A rendszerváltás magyar szemmel
44 Sándor Eleonóra Slovenské samizdatové časopisy. In: uő: Videné od Dunaja. I. m. 375-380. p. 25. A Memorandum 88-at közli a Kettős elnyomásban című kötet, a Harminchármak levelét a Vasárnap 1990. február 9-i száma. 26. Ezek leírása pl. Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei: Tóth Károly. Fórum Társadalomtudományi Szemle, I. évf. (1999) 2. sz.; Gyurcsík Iván: Zárszó. In: Duray Miklós (szerk.): Kettős elnyomásban. 2 kiadás, http:// www.duray.sk/index.php?x=p5114. 27. A memorandumot mintegy 300 személy írta alá. Tudatosítani kell azonban, hogy a kommunizmus idején az aláírásgyűjtés megszervezése nem volt egyszerű dolog, szinte csak baráti, személyes kapcsolatok révén volt lehetséges. Hogy valaki csatlakozott-e valamely ellenzéki beadványhoz, nemcsak a kurázsijától és gondolkodásmódjától függött, hanem attól is, volt-e olyan kapcsolata, amely szorosabban vagy lazábban az aktív ellenzékhez kötötte, tehát hogy egyáltalán eljutott-e hozzá az aláírandó beadvány. 28. A kommunista párt a maga módján reagált is a kezdeményezésre: a párttag aláírók egy része tárgyalási meghívást kapott. Ennek a találkozónak a leírását lásd Gál Sándor: Mélyút, 1989. március 2. Új Szó, 1990. április 13.; Tóth Károly: Mélyutak rejtett ösvényein. Új Szó, 1990. április 19. 29. Jól jellemzi a csehszlovákiai hatalom elképzelését a „peresztrojkáról”, hogy 1989 elején egyszerre került sor a Büntető Törvénykönyv óvatos liberalizálására és a „közrend megzavarásáért”, illetve a szamizdatok terjesztéséért kiróható büntetési tételek megkétszerezésére. A magyar kisebbség legújabb kori történetéhez tartozik, hogy az utóbbi, „gumibot-törvény” néven elhíresült jogszabály előterjesztői között volt Fekete József, a Szövetségi Gyűlés magyar nemzetiségű képviselője is. 30. A találkozó részleteiről lásd Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei: Tóth Károly. Fórum Társadalomtudományi Szemle, I. évf. (1999) 2. sz. 132-134. p. 31. A nyilatkozatot az FMK első szóvivői, A. Nagy László és Tóth Károly jegyezték. 32. A november 25-én közzétett programnyilatkozat 10. pontja a demokratikus föderációt és a „nemzetiségek jogainak és helyzetének törvényes rögzítését a teljes és tényleges egyenjogúság elvének alapján” követeli. 33. A Magyar Diákszövetség első szóvivője Berényi József, Szép Attila és Vörös Péter volt; a szövetséget az országos koordinációs bizottságban Somogyi Szilárd képviselte. A megalakulásról lásd Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei: Berényi József, Szép Attila, Vörös Péter. Kézirat. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja. 34. Decemberig a pártközpont még megpróbálta fenntartani az ellenőrzést az általa kiadott lapok fölött. Lásd Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei: Szilvássy József. Fórum Társadalomtudományi Szemle, II. évf. (2000) 1. sz. 170-171. P-35. Csehszlovákia 1968. augusztus 21-i megszállása után a szigorú szovjet felügyelet alá került pártvezetés a „prágai tavasz” minden emberi és polgári jogi vívmányát felszámolta. Kivételt az ország föderalizálása jelentett, amelyet 1969-ben még sikerült a parlamentben átültetni, kielégítve így a legfontosabb szlovák követelést. A történészek által azóta finomított, de egészében meg nem cáfolt érvelés szerint a szlovákok a föderációért cserébe feladták a demokratikus szabadságjogokat, azaz a „nemzeti” maga alá gyűrte a „demokratikust”. A szlovákiai rendszerváltás fontos témája volt, hogy ezt a történelmi hibát nem szabad megismételni. A szlovák-cseh viszonynak ez a traumája csapódott le a szlovákiai kisebbségi - nem csak magyar - elitek alább ismertetett megfontolásaiban. 36. A demokrácia és kisebbségünk esélyei. Beszélgetés Grendel Lajossal, Dobos Lászlóval, Berényi Józseffel. Új Szó, 1989. december 11. - 1991 májusában, tehát már utólag, Tóth Károly egyenesen a nacionalista konfrontáció előre jelezhető megjelenése miatti aggodalommal magyarázza a VPN és az FMK megszervezését és magatartását: meg akarták teremteni a polgári demokrácia jogintézményeinek alapjait, elfogadni a sarkalatos törvényeket a nemzeti ellentétek teljes erővel történő felszínre törése előtt, hogy meglegyen a mód ezek korlátozására, készen legyenek a konfliktuskezelési mechanizmusok. Lásd Schlett István: Szlovákia: Külön utakon azonos célokért? Beszélgetés Bauer Győzővel, Gyurcsík Ivánnal, Gyurgyik Lászlóval és Tóth
