Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Sándor Elenoóra: A rendszerváltás magyar szemmel
42 Sándor Eleonóra nyilatkozott: „Ugyanakkor engedtessék meg nekem, hogy [...] ne azt a néhány, marxistából forradalmárrá, az ijedtségtől és a félelemtől bölcscsé, valamint bolsevistából liberálissá lett értelmiségi fiatalt tekintsem példaadónak ebben a tevékenységben, akik illendőségből, módiból, családi kötelezettségből vagy más felszínes kényszerből csatlakoztak a jogvédő bizottság munkájához, főleg annak utolsó fázisában, amikor már szinte virtussá vált az »ellenállói« magatartás, és most, mikor ez már jól hangzik, dicsekszenek is vele.” Duray Miklós: Előszó a második, bővített kiadáshoz. In: Duray Miklós (szerk.): Kettős elnyomásban. http://www.duray.sk/index.php? x=p5002. Érdekes, hogy a bizottság létrehozásában oroszlánszerepet vállalók személye is máig homályban van - a Duray mellett Püspöki Nagy Pétert és A. Nagy Lászlót alapítóként megjelölő kutató forrásként csak bizalmas közlésre tud hivatkozni. Lásd Marušiak, Juraj: Maďarská menšina v slovenskej politike v rokoch normalizácie. In: Kmeť, Norbert-Marušiak, Juraj (red.): Slovensko a režim normalizácie. I. m. 239. p. Ismert továbbá Szőke József szerepe: Tóth László—Filep Tamás Gusztáv (szerk.): A (csehszlovákiai magyar művelődés története 1918-1998. IV. köt. Budapest, Ister, 2000, 139. p. 8. Erre a megállapításra jut Szarka László is: „Bár a Jogvédő Bizottság első kapcsolatfelvétele a prágai chartásokkal cseh részről visszhangtalan maradt, az egymást érő pozsonyi kihallgatások ennek ellenére azt jelezték, hogy a szlovákiai magyar kisebbségi mozgalmat a korabeli csehszlovák hatalom a chartásokéhoz hasonlóan »az antikommunista ideológiai diverzió« képviselőjeként értékelte.” Szarka László: A (csehiszlovákiai magyar közösség nyolc évtizede 1918-1998. Történeti vázlat. In: Filep Tamás Gusztáv-Tóth László (szerk.): A (csehiszlovákiai magyar művelődés története 1918-1998. I. köt. 1. m. 60-61. p. 9. Pešek, Jan: Pohľad štátnej moci na disent na Slovensku v „ére prestavby”. In: Pešek, Jan-Szomolányi, Soňa (red.): November 1989 na Slovensku. I. m. 45-53. p. A pártvezetés számára készült jelentésekből válogatást közöl Koudelka, František (red.): Vedení KSČ o disentu a opozici. Dokumenty z ledna 1986 - ŕijna 1989. Praha, Československé dokumentační stredisko, o. p. s.-Ústav pro soudobé dëjiny AV ČR, 1999. 10. Az ellentétek szítása az ellenzéki csoportok között a titkosrendőrség bevett módszerei közé tartozott. Lásd pl. Gruntorád, Jin: Štátni bezpečnost proti Charte 77 - Akce Izolace. In: Securitas Imperii 5. Úrad dokumentace a vyšetŕování zločinu komunismu P ČR 1999. Elektronikus formában hozzáférhető: http://www. mvcr.cz/ policie/udv/securita/securi_5.pdf. A titkosrendőrség utolsó pozsonyi vezetőjének egy 1991-es perben elhangzott tanúvallomása szerint a rendszerváltást megelőző két-három évben a legfontosabb feladatai közé tartozott „olyan megelőző intézkedések foganatosítása, amelyek megakadályozhatták az érintett személyek koncentrált részvételét a prágai, de az ország területén kívüli akciókban is, ezen személyek kölcsönös integrációját a volt szocialista országok hasonló struktúráival is, különösen Lengyelország és Magyarország vonatkozásában”. Idézi Blažek, Petr: Výbor na obranu Ivana Polanského. In: Kmeť, Norbert-Marušiak, Juraj (red.): Slovensko a režim normalizácie. I. m. 217-218. p. 11. Duray Miklós: „Objekt: Geológ” (második öninterjú). In: Duray Miklós: Kutyaszorító. New York, Püski, 1983. (Az öninterjú datálása 1981. április-május.) 12. A Jogvédő Bizottság tevékenységéről, dokumentumairól részletes áttekintést ad a Duray Miklós szerkesztette Kettős elnyomásban. Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság helyzetéről és jogvédelméről 1978-1988 című kötet (New York, Hungarian Human Rights Foundation-Püski, 1989). A Bizottság tevékenységének első időszakában nagy, összefoglaló jellegű jelentések készültek (Jelentés a csehszlovákiai magyar kisebbség állapotáról, 1982. április; Jelentés a magyar kisebbség helyzetéről a csehszlovákiai magyar kisebbség nyilvánosságának, 1982. május-június), a továbbiakban a magyar anyanyelvi oktatás fenyegetettsége volt a dokumentumok megjelentetésének apropója. 1987- től a dokumentumok (a magyar óvodák helyzetéről készült átfogó jelentést leszámítva) különböző jellegű konkrét jogsértésekre, sérelmekre figyelmeztetnek (a nyitrai magyar főiskolásokat
