Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)

A. Kis Béla: A szlovákiai református keresztyén egyház

A.. KIS BÉLA A SZLOVÁKIAI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ Kulcsszavak: Református egyházkerületek, tisztújítások, bel- és külföldi kapcsolatok, iskolaügy, cözoktatás, katechéta-, teológus és kántorképzés, restitúció, református sajtó és könyvkiadás, 'eformátus szervezetek, intézmények és csoportosulások, misszió, diakónia. I. BEVEZETÉS >001-ben a népszámlálási adatok szerint 109 735 református személy élt Szlovákiában. 3z a szám azt jelenti, hogy tíz év alatt kb. 25 ízerrel nőtt a magukat reformátusnak valló sze­­nélyek száma. Egészen pontos számot azért rém tudunk megadni, mert az 1991-es népszám­­álási adatok szerint a magukat reformátusnak /állók számát (84 691) csak az előzetes adatok­ról ismerjük, mivel a végső adatoknál a refor­­nátus egyházat összemosták az evangélikus ígyházzal. így a Szlovákiai Refonnátus Keresz­­yén Egyház (a továbbiakban: SZRKE) lélekszá­­nát tekintve - a római katolikus, az evangélikus ;s a görög katolikus egyház után - a negyedik egerősebb egyház Szlovákiában. A közel 110 ;zer főből mintegy 13-15 százaléknyi lehet a ;zlovákok aránya, tehát a magyar reformátusok izáma 95 ezer körül van. Bár e munka elsősor­­)an a szlovákiai magyar reformátusok helyzetét nvatott rögzíteni, óhatatlanul lesznek benne izlovák vonatkozások, hiszen a szlovákiai refor­­nátusság egységes keretben, egy egyházkerület­en él; a szlovák ajkú reformátusokat semmi­yen vonatkozásban sem lehet megkerülni. Az SZRKE-nek jelenleg 204 anya-, 103 le­­myegyházközsége és 59 szórványgyülekezete 'an. A hívek lelkigondozását 200 lelkész vég­­:i, közülük mintegy 180 a magyar, ami gyakor­­atilag azt jelenti, hogy a rendszerváltás előtti iagy lelkészhiányt sikerült megszüntetni 1990-ben csak 123 refonnátus lelkész szol­gált). Örvendetes, hogy míg 1993-ban 84 gyü­­ekezet volt lelkész nélkül, mára minden élet­­:épes gyülekezetnek lehet saját lelkésze, sőt gyes gyülekezetekben (Komárom, Pozsony) a második lelkészi állás kialakítása és betöltése is megtörtént. 2. VISSZATEKINTÉS A MÚLTBA A Trianont követő sokk után a Csehszlovák Köztársaság keretei közt nehezen találta, de gyorsan elkezdte keresni helyét a református egyház. Bár lelkészeit - a kitoloncolás terhe mellett - hűségeskü letételére kényszerítették, és törvényei az államtól nem nyertek az 1938- as visszacsatolásig egyáltalán elismerést, még­is talpra tudott állni. Három egyházkerületet szervezett meg (a dunáninnenit, a tiszáninnenit és a kárpátaljait), gyülekezeteinek száma 492 volt (ebből 449 magyar ajkú, 12 vegyes és 31 szlovák ajkú), a kezdetekkor 223 168 egyházta­got tartott számon (az 1930-as népszámlálás szerint 216 662 volt a reformátusok száma). A lelkészutánpótlás biztosítására 1925-ben Lo­soncon Teológiai Szemináriumot hozott létre (ez a visszacsatolás után 1939-ben megszűnt), Komáromban pedig 1935-től református taní­tóképzőt működtetett, mely a visszacsatolás után addig állt fenn, amíg a felvett hallgatók befejezték tanulmányaikat. Élni akarásának ékes bizonyítéka volt erős nyomtatott sajtója is: az 1930-as évek elején 8 különféle lapja jelent meg párhuzamosan, sőt még refonnátus külmissziós folyóirat megje­lentetésére is volt ereje és embere. A második világháborút követően az ismét kisebbségi sorba jutott csehszlovákiai reformá­­tusság életét az a szlovákokból álló Szervezőbi­zottság (Organizačný výbor) kezdte irányítani, amely az 1938-as visszacsatolás után szlovák

Next

/
Thumbnails
Contents