Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
A. Kis Béla: A szlovákiai református keresztyén egyház
380 A. Kis Béla területen maradt 25 egyházközség dolgainak intézésére a Szlovák Köztársaság területén jött létre. Az állami hatóságok támogatását élvezve szabályrendeleteket adott ki, melyekkel a magyarellenes intézkedéseknek (az „anyaországi” lelkészek kitoloncolása, a szlovák nyelvű istentiszteletek erőszakolása magyar gyülekezetekben, a reszlovakizáció, a lakosságcsere stb.) a református egyházba való begyűrűzéséhez is hozzájárult. A kommunista hatalomátvétel (1948. február) után konszolidálódni látszott az egyház helyzete, a Szervezőbizottság is tért veszített, 1949 tavaszán megalakult a lelkészegyesület, a magyar nemzetiségű lelkészek is kaptak állami fizetést, Hromádka dékán ajánlatát követően Prágában a csehtestvér egyház teológiai fakultásán kezdték képezni a református teológusokat stb., de az egyházügyi hivatalok felállítása hosszabb távon tulajdonképpen lebénította és a templom falai közé szorította az egyház tevékenységét. 1950-ben a régi egyházmegyei szervezeti rendszerben megtartották a választásokat az alkotmányozó Zsinatba, amely megkezdte az egyházalkotmány kidolgozását. A pozsonyi zsinati ülésen 1951 augusztusában elfogadtak egy keretalkotmányt, amely a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház létének jogi alapját jelentette. 1952-ben az egyházközségekben is tisztújítást hajtottak végre; a gondnokok és presbiterek választása előtt a jelölőlistát be kellett nyújtani a járási egyházügyi titkároknak. Az 1952 augusztusában Léván megtartott zsinati ülésen pedig megállapították a hét új egyházmegye határait és megnevezéseit (pozsonyi, délnyitrai, északnyitrai, besztercebányai, nyugatkassai, keletkassai és eperjesi), melyek teljesen egyházidegenek voltak, mivel az új állami közigazgatási, kerületi elnevezéseket kopírozták. Úgy nézett ki, „csökevényként” a püspöki tisztségnek sincs létjogosultsága, de 1953-tól Varga Imre rimaszombati lelkész mégis betölthette ezt a tisztséget egészen 1980-ban bekövetkezett haláláig. Az 1989-es társadalmi fordulatot megelőzően az utolsó tisztújítás - még tizenkét éves választási időszakra - 1984-ben volt az egyházban, akkor Horváth Zsigmond komáromi lelkészt választották meg püspöknek és Takács Zoltánt (Komárom) főgondnoknak. Horváth Zsigmond hamarosan bekövetkezett halálát követően 1988-ban Mikó Jenő pozsonyi lelkipásztor lett a püspök. 3. REFORMÁTUS ÉLET A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN Az 1989-es társadalmi fordulat váratlanul érte a református egyházat, de új lehetőségeket, munkaterületeket nyitott meg előtte; rögtön meg is indult a lázas útkeresés. 3.1. Új jogi keretek kialakítása Az első nagy munka az alkotmányozás folyamata volt, melynek eredményeként a Zsinat (a református egyház legfőbb törvényhozó és végrehajtó testületé) 1991 novemberében elfogadta a Cseh-Szlovákiai Református Keresztyén Egyház alkotmányát. Ezt követően többször került sor alkotmánymódosításra: legelőször az ország szétválását követően 1993-ban; jelenleg a 2002 decemberében elfogadott alkotmány a hatályos. Egyházkormányzási szempontból az egy egyházkerületet képező SZRKE szerkezeti struktúrájában eszközölt módosítások számítottak a legjelentősebb változásnak: a Zsinat a hét magyar egyházmegye mellett (pozsonyi, komáromi, barsi, gömöri, nyugatkassai, keletkassai és ungi) létrehozott két szlovák egyházmegyét is (a nagymihályit és az ondava-hemádit). Az utóbbi lépés előzménye egy 1991-es zsinati határozat volt, melynek nyomán egy háromtagú bizottság alakult a nyugatkassai, keletkassai és eperjesi egyházmegyében élő szlovák ajkú hívek helyzetének a felülvizsgálatára: 1992 februárjában a Zsinat egyhangúlag elfogadta két szlovák egyházmegye kialakítását. Ezzel a lépéssel a szlovák reformátusoknak már a Csehszlovák Köztársaságban megfogalmazott, majd 1989-et követően ismét felmerült igényét elégítette ki, s talán túl is teljesítette, mivel először csak egy szlovák ajkú egyházmegye kialakítására volt igény. A nagymihályi egyházmegye hivatalosan 1993. november 14-
