Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)

Peter Pažitny: Az egészségügy és a déli régiók lakosságának egészségi állapota

Az egészségügy és a déli régiók lakosságának egészségi állapota 363 ügyi térítési díjak bevezetését a lakosság végül is elfogadta, az emberek megértik ennek a lé- Désnek a fontosságát, mely valójában az egész­ségügyi radikális fordulat első jele. A térítési díjaknak az egészségügyi szolgál­atások hozzáférhetőségére gyakorolt hatását ílemezve megállapítható, hogy az egészség­­agyi tárca jól kalkulálta mind a lakosságra, mind pedig az egészségügyre gyakorolt hatásu­­<at. A térítési díjak bevezetése megszüntette az ígészségügyi szolgáltatások túlzott igénybevé­­:elét, ugyanakkor azonban csak elhanyagolható mértékben (a statisztikai hiba szintjén) csök­kentette azok hozzáférhetőségét. Egyúttal lé­nyegesen javult a paraszolvencia mértékének megítélése, amely az egészségügyi szektor sgyik legnagyobb problémája. A marginális költségek állampolgárainkat így igen egyszerű igazság felismerésére vezet­ték: bár Szlovákiában az egészségügyi ellátás díjtalan, még sincs ingyen. A marginális költsé­gek, a szolgáltatásokért, a gyógyszerért és bizo­nyos diagnózisoknál fizetett hozzájárulást a la­kosság nem fogadja, nem fogadhatja megértés­sel. Ennek ellenére az emberek fokozatosan felismerik ezek jelentőségét, tudatosodik ben­nük saját egészségük értéke, a szolidaritási elv jelentősége és értéke. Amint az megmutatko­zott, nem is a díjak bevezetése jelenti a politi­kai problémát, hanem a változások folytatására irányuló politikai akarat kérdése. Mindeddig senkinek sem sikerült megcáfolnia azt az alap­vető érvet, mely szerint a fölösleges kiadások [mint például a túlfogyasztás) lefaragásával megtakarított eszközöket azok érdekében kell felhasználni, akiknek arra valóban szükségük van, pl. a daganatos betegségek gyógyításában. Ezen az úton halad a szlovák egészségügyi re­form, s ezek azok a szociális dimenziók, me­lyeket bizonyos „szociálisan” érzékeny politi­kusok olyan gyakran emlegetnek. 6. BEFEJEZÉS Az egészség a legértékesebb egyéni javak egyi­ke, ugyanakkor azonban a világon nem létezik olyan rendszer, amely az egészségügy-politika valamennyi paraméterének egyidejű teljesítését biztosítaná. A szlovák egészségügyi reform olyan rendszer kialakítására törekszik, amely minden jövőbeli kormányzat számára rugalmas eszközként szolgálhat saját egészségügyi politi­kája megvalósításához. A jelenlegi egészségügyi tárca egészségpolitikájának a célja az, hogy: 1. biztosítsa az egészségügyi rendszeren be­lül a kiegyensúlyozott gazdálkodást; 2. olyan környezet és motivációs mechaniz­musok alakuljanak ki, amelyek hozzájárulnak a népesség egészségi állapotának a javulásához; 3. a lakossági szükségleteknek megfelelően javuljon az egészségügyi rendszer működőké­pessége, és 4. meglegyen az egyén anyagi biztonsága az egészségügyi kiadásokra fordított ún. ka­tasztrofális mértékű kiadásokkal szemben. Az egészségügyi reform olyan pályára kí­vánja állítani az egészségügyi rendszert, hogy az állam egészségügyi szolgáltatói, árképző, hálózatképző és forrás-újraelosztó szerepében a direkt beavatkozást a finom szabályozás vált­sa fel. Az egészségügyi reform arra irányul, hogy az egészségügyi rendszer minden szerep­lője (a beteg, a szolgáltató, a biztosítópénztár) aktívabban és felelősségteljesebben viselked­jen: 1. A betegnek nagyobb felelősséget kell vállalnia saját egészsége érdekében - ez érvé­nyes mind a megelőzésre, mind pedig a gyógy­kezeléshez való hozzájárulásra. Az egészség az egyéni javak egyike, ennél az oknál fogva az állam nem vállalhat közvetlen garanciát a né­pesség egészségi állapotának javítása érdeké­ben, ám közvetett módon a népesség egészségi állapotának javulását eredményező rendszert és környezetet teremthet. Ugyanis az egyén egészségi állapotát csak negyedrészben befo­lyásolja az egészségügyi rendszer, a többi fele­lősség az ellátórendszer hatáskörén kívül esik: az életmód, az étkezési és higiénés szokások, a környezet, illetve genetikai tényezők határoz­zák meg.20 Rendkívül fontos, hogy az egészség ilyen értelmezését tekintve a lakosság többsége ugyanígy vélekedik.21 2. A szolgáltatónak nagyobb felelősséget kell vállalnia a megfelelő egészségügyi ellátá­

Next

/
Thumbnails
Contents