Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)

Peter Pažitny: Az egészségügy és a déli régiók lakosságának egészségi állapota

364 Peter Pažitný

sért és annak minőségéért - ideértve az esetleges szankciók kockázatát is. A cél a betegellátás biztonságának javítása és az, hogy a betegeknek az egészségügyi rendszerbe vetett bizalma erősödjék.

3. Az egészségbiztosítási pénztárnak is vállalnia kell a felelősség rá eső részét, ilyen elsősorban a rendszeren belüli irányított betegellátás, a fizetőképesség megtartása, az egészségügyi ellátás megvásárlása - s mindezt szigorú költségvetési megszorítások feltételei és a csődbe jutás kockázata mellett.

Az egészségügyi tárca által javasolt rendszer (rugalmas egészségügyi ellátás, rugalmas szolgáltatói hálózat stb.) válasz a drámai módon változó környezetre, a morbiditási struktúra változásaira, a technológiai fejlődésre és a növekvő elvárásokra, melyeket a jelenlegi rendszer hosszú távon képtelen kezelni.

A szlovák egészségügyi reform ösztönző példaként szolgálhat más országok számára is. Az anyagi hozzájárulás bevezetését és a szektor kommerciális alapokra helyezését célzó alapkoncepciója merész. A rendszer alapját a motiváció és a szabályozás közötti egyensúly kialakítása, valamint a piaci (az egészségügyi ellátás megvásárlása, ármegállapítás) és az állami (a források újraelosztása, szabályozás) eszközrendszer kombinálása képezi. Az az ésszerű, ha mindkét eszközrendszer ott hat, ahol hatása a legerősebb.

Egyes stabilizáló intézkedések (pl. a marginális díjak bevezetése, az egészségügyi ellátás értelmezésének megváltozása - a szolgáltatások kiemelése, a gyógyszerekért fizetendő fix összeg stb.) a túlzott igénybevétel visszaszorulását eredményezték, a rendszer egészét érintő alapvető változások azonban ebben az évben várhatóak. Az egészségügyi reformtervezet az alábbi hét elvből indul ki:

1. Azonos szükséglet esetén azonos ellátás.

2. Fizetőképesség - mindenki saját lehetőségei szerint fizet.

3. Általános lefedettség — kötelező egészségbiztosítás.

4. A betegjogok védelme - felügyeleti szerv (ellenőrző hivatal) alakul.

5. A játékszabályok kikényszerítése - felügyeleti szerv alakul.

6. Az egészségügyi ellátás technikai szempontból szolgáltatás, erkölcsi szempontból küldetés.

7. Az engedéllyel rendelkező szolgáltatók számára az egészségügyi piacra történő akadálytalan belépés garantálása.

JEGYZETEK

1. A szerző köszönetét mond a fejezet szakmai lektorának, dr. Peter Somlónak értékes észrevételeiért.

2. Murray, Ch. J. L.-Frenk, J.: A framework for assesing the performance of health systems. Bulletin of the World Health Organization. S. 1. WHO, 2000.

3. A HALE (healthy life expectancy) paramétert a WHO 2001-ben vezette be. Alapja a születéskor várható átlagos élettartam, melyből leszámítják a nem teljes egészségben töltött idő becsült hoszszát. A HALE paraméter legegyszerűbben úgy értelmezhető, mint az az években kifejezett élettartam, ameddig ma egy újszülött — tekintetbe véve a jelenlegi mortalitási és morbiditási adatokat - egészségben élhet.

4. WHO, World Health Report 2001.

5. Az OECD-államok esetében a születéskor várható átlagos élettartam és az egészségügyre fordított források volumene közötti korrelációs együttható értéke 0,447.

6. A kanadai kormány részére készített ún. Lalonde-jelentés.

7. A szociálpolitikáról készített világbanki anyag, 2001. június.

8. A születéskor várható átlagos élettartam azt fejezi ki, milyen az egyén születéskor várható élettartama, figyelembe véve az egyes korcsoportok halálozási adatait. Mivel az egészségi állapot mérésére a kilencvenes évek végén kezdték használni az ún. újabb mutatókat (HALE, DALY), a szlovákiai népesség egészségi állapotának hosszú távú értékelésekor a születéskor várható átlagos élettartam az egészségi állapotra utaló mutatóként elfogadható.