Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)

Sándor Elenoóra: A rendszerváltás magyar szemmel

A rendszerváltás magyar szemmel 35 nem kellett dönteniük, hogy a kezdetben csak hitbuzgalmi célokat kitűző helyi klubok direkt politikai szerepet vállalnak. A küldöttgyűlés nem mondott véleményt a választásokon indu­lás stratégiai kérdéseiről sem, a párt vezetése 1990. március 30-án döntött az Együttéléssel való koalíciókötésről.64 A politikai mozgalommá alakulás ellenére mind a szlovák, mind a magyar keresztényde­mokraták támaszkodhattak a szervezési mun­kában, de a választási kampányban is a katoli­kus egyház hathatós támogatására. Az Együtt­éléssel kötött koalíciót Agárdy Gábor elnöksé­gi tag a nyilvánosság számára azzal indokolta, hogy „a magyar mozgalmak közül az Együtt­élés Politikai Mozgalom alapszabálya és prog­ramja állt legközelebb hozzánk, különösen an­nak a 7. pontban vázolt, a hitéletről szóló kité­tele”.65 Ez a kitétel az Együttélés alapszabályá­ban szerepelt, s azt szögezte le, hogy „az em­ber legalapvetőbb joga, hogy vallását anya­nyelvén szabadon gyakorolhassa. Mozgal­munk szervezetten fogja támogatni a hívők ilyen irányú igényét. A vallásos és erkölcsös nevelés érdekében támogatjuk a cserkészet új­raszervezését az Isten - Haza - Embertárs hár­mas egység alapján.”66 A programközelségre támaszkodó indoklás azért érdekes, mert az FMK 1990. január 18-i keltezésű, tehát az MKDM számára már a megalakuláskor ismert programja ennél jóval radikálisabb, amennyi­ben kitér az egyházak fölötti állami ellenőrzés megszüntetésére, az egyházak jogállását sza­bályozó hatályos törvények eltörlésére, az egy­házi ingatlanok visszaszolgáltatására is.67 Ezért jogos a feltételezés, hogy a koalíció inkább pragmatikus megfontolások alapján köttetett meg. Az egyedül indulást az MKDM nem koc­káztathatta, az FMK pedig - bár a végső dön­tést erről csak a párt március 31-i közgyűlése hozta meg - a VPN-nel kötendő koalícióban gondolkozott. A választásokig és azt követően is az MKDM, amellett természetesen, hogy ki­állt és kampányolt a közös lista mellett, tartóz­kodott az olyan durva kirohanásoktól, amelyek az FMK és az Együttélés viszonyát hosszú évekre megmérgezték.68 7. A CSEMADOK, A VÁLASZTÁSI TÖR­VÉNY ÉS A MAGYAR EGYETEM ÜGYE A szlovákiai magyarság köreiben megfogalma­zódott kétfajta, politikai pártokban is testet öl­tött stratégia első nagy, nyílt színi konfrontáló­­dására az új választási törvény(ek) elfogadása kapcsán került sor. A szövetségi és tagköztársasági parlamen­tek ebben az időszakban részben a kommunis­ta rendszer szervezte álválasztásokból kikerült, részben az ún. kooptált képviselőkből álltak. Hiába szentesítette a Szövetségi Gyűlés alkot­­mányerejü törvénnyel a kooptálásokat, nyil­vánvaló volt a törvényhozás legitimitásának tö­rékenysége. A szabad választások mielőbbi megtartására ilyen körülmények között égető szükség volt. A politikai kerekasztal január fo­lyamán megállapodott a képviseleti rendszer alapelveiben, amely lehetővé tette a választójo­gi törvény előterjesztését a szövetségi és a nemzeti parlamentekben. Ez az arányos képvi­seleti rendszer bevezetését célozta, öt százalé­kos (egyedül és koalícióban induló pártokra egyaránt érvényes) választási küszöbbel, négy elsőbbségi szavazattal, az imperatív mandátum eltörlésével, vagyis azt a rendszert alapozta meg, amely bizonyos módosításokkal (szigorí­tásokkal) ma is működik Szlovákiában. A vá­lasztási rendszer elfogadásához közvetlenül kapcsolódott egy másik, nagy horderejű döntés is, hogy tudniillik ekkor kaptak a tagköztársa­ságok jogkört saját parlamentjeik létszámának és egyéb attribútumainak meghatározásához. A politikai pártok struktúrájának kialakulatlansá­ga miatt a törvény az első választási időszak időtartamát két évben állapította meg. A Szövetségi Gyűlés 24. ülésén, 1990. feb­ruár 27-én tárgyalta a törvényjavaslatot. Mind az előterjesztő Zdenék Jičínský, mind a közös bizottsági előadó utalt a kisebbségek reprezen­tációjával kapcsolatos, a bizottsági üléseken felvetett, de támogatást nem nyert indítványok­ra. Hangsúlyozták, hogy a tervezet bizonyosan nem tökéletes, és számos részletkérdés későbbi megoldásra vár, de „megteremti a lehetőségét egy új, többpárti politikai demokrácia létreho­

Next

/
Thumbnails
Contents