Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Jaroslav King: Régiófejlesztési politika és közigazgatás
Régiófejlesztési politika és közigazgatás 283 izült, s nem vette figyelembe a régiófejlesztésjen érintett egyéb szereplőket (önkormányza:ok, harmadik szektor, magánszektor). 2000- jen dolgozták ki az új területfejlesztési törvény ilapelveit, a törvényt a Szlovák Köztársaság Semzeti Tanácsa 2001-ben cikkelyezte be '2001. évi 503. sz. tv. a területfejlesztés támogatásáról). Részben tehát teljesült azok kíván>ága, akik a területfejlesztés jogi szabályozását iürgették. 2001- ben egyéb, a területfejlesztésre kiható ogi normák is megszülettek. Elsősorban a külföldi beruházások támogatásáról volt szó: ennek értelmében különböző előnyöket élveznek i magas munkanélküliséggel sújtott régiókban jefektetni kívánó vállalkozások. A helyi és a •egionális gazdaság fejlesztését elősegítő másik intézkedés az ipari parkok létesítésének támogatása volt. 2002- ben Szlovákia lezárta a területfejlesz:ési politika fejezetet érintő csatlakozási tárgyalásokat, s tovább folytatódtak a regionális fejlesztési politika programdokumentumának, a Nemzeti fejlesztési tervnek a munkálatai, valamint a strukturális alapok fogadásának előkészítése is folyamatban volt. A Nemzeti fejlesz:ési terv előkészítése a 606/2002. számú kormányhatározatnak megfelelően folyt (a kormányhatározat a Javaslat a Nemzeti fejlesztési terv munkálatainak tartalmi és szervezeti biztosítására című dokumentumra vonatkozott). E határozat értelmében az SZK Építésügyi és Régiófejlesztés Minisztériumának felügyeletével 2002 végéig kellett kidolgozni a Nemzeti fejlesztési tervet. Az érintett minisztériumoknak 2002 november végéig kellett elkészíteniük az ágazati operatív terveket (Gazdaságfejlesztés - a későbbiekben Ipar és szolgáltatások —; Humán erőforrások; Mezőgazdaság; Vidékfejlesztés és halászat; Természeti környezet; Közlekedés és távközlés) és a regionális operatív tervet (Szlovákia). A Nemzeti fejlesztési terv rövidített változatát 2002. november 15-én küldték meg az Európai Bizottságnak. Az SZK Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma 2003. január végén kapta vissza az észrevételezett anyagot. Az Európai Bizottság ajánlásai alapján és a regionális alapokból történő közös finanszírozás okán összevonták a Természeti környezet, Közlekedés ágazati, valamint a Regionális operatív programokat. Az így létrejött új operatív program az Alapvető infrastruktúra nevet kapta. A 2003-as évben a területfejlesztési politika területén kifejtett valamennyi tevékenység lényegében arra irányult, hogy az ország felkészüljön az EU-alapok felhasználására, ideértve a megfelelő dokumentumok kidolgozását, a fogadó szervezetek felkészítését és a jogi környezet kialakítását. Miután az EU részéről több esetben is felhívták a figyelmet arra, hogy Szlovákia felkészületlen az uniós regionális eszközök fogadására, s több körben is megvitatásra került a Nemzeti fejlesztési terv, a dokumentumot a kapcsolódó operatív programok végrehajtási anyagával együtt 2003 végén Brüsszel jóváhagyta; a mezőgazdasági és vidékfejlesztési operatív tervet, valamint a Pozsonyi kerület fejlesztési tervét 2004 első negyedévében fogadták el. 3.2. A regionális politika egyes eszközeinek megjelenési formái Dél-Szlovákiában Szlovákia területfejlesztési politikájában - még ha az előcsatlakozási tárgyalások megindításáig nem rendszerűén is - arra törekedett és ma is arra törekszik, hogy csökkenjenek a Szlovákián belül megnyilvánuló regionális különbségek. 1989 után több, a problémás régiókat megcélzó támogatási program valósult meg, mivel azonban ezeket a szakminisztériumok irányították (a gazdasági minisztérium, a mezőgazdasági minisztérium, a környezetvédelmi minisztérium stb.), sem céljaikat, sem hatásukat tekintve rendszerint nem voltak összehangolva. A továbbiakban az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium által felügyelt három programot - intézményi szintű, a magánszektorban működő vállalkozások, közszféra—, valamint az e programok révén a magyar nemzetiségű lakosság által lakott területre jutó közvetlen pénzügyi támogatásokat tekintjük át. Az előző részekhez hasonlóan itt is azokat a járásokat vesszük figyelembe, ahol a magyar nemzetiségű lakosság részaránya meghaladja a 10%-ot.
