Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Jaroslav King: Régiófejlesztési politika és közigazgatás
284 Jaroslav Kling 3.2.1. A De minimis támogatási program E területfejlesztési támogatási eszköz története a kilencvenes évek elejére megy vissza, amikor a Szlovák Köztársaság régiófejlesztési politikája formálódni kezdett. A kormány megjelölte azokat a járásokat, amelyek az 1989 utáni megváltozott feltételekhez való alkalmazkodás során a legnagyobb problémákkal küzdöttek. A területfejlesztési politika alapelveiben azok a lépések fogalmazódtak meg, amelyek e problémák mérséklését célozták. A 20%-os vagy annál nagyobb munkanélküliségi rátát kimutató régiók lakosságának szociális és gazdasági helyzete rosszabbodott, ezért a kilencvenes évek közepén a kormány olyan csomagtervet fogadott el, amelynek célja az érintett járások gazdaságának a fellendítése volt. 1996-ban 20%-ot meghaladó munkanélküliséget 9 járásban regisztráltak, ezekből a területi-közigazgatási átszervezés után 16 új járás jött létre. Tekintettel arra, hogy szükségessé vált a mélyülő regionális különbségek kezelése, az 1995-ben a munkavállalói oldallal megkötött ún. általános egyezmény értelmében a kormány vállalta, hogy a 20%-os vagy annál nagyobb munkanélküliséggel sújtott járásokban régiófejlesztési célú szervezeti-gazdasági-financiális intézkedéscsomagot fogad el. A Társadalmi, Tudományos és Műszaki Fejlesztési Stratégiai Hivatal kidolgozta, a kormány pedig 674/1996. számú határozatában elfogadta az 1996-ra vonatkozó, A régiófejlesztési célú programok értékelésének, jóváhagyásának és finanszírozásának koncepciója című anyagot, illetve 539/1997. számú határozatával hasonló koncepciót fogadott el az 1997-es és 1998-as évre. E dokumentumok célja az volt, hogy támogassa mindazokat a regionális kezdeményezéseket, a kis- és középvállalkozások, a nonprofit és egyéb szervezetek, önkormányzatok által kidolgozott olyan terveket, melyek a szociálisan és gazdaságilag leszakadó térségek fejlesztési potenciáljának kihasználására és a fellendítésére irányultak. 1999-ben a program az SZK Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériumához került át, ahol 2002-ig A magas munkanélküliséggel sújtott régióknak nyújtandó állami segítség programja néven futott. A vonatkozó törvény értelmében 1999 után e program keretében kis- és középvállalkozások jutottak állami támogatáshoz. 1999 előtt a program révén települések is kaptak támogatást. Az állami támogatásról szóló törvény értelmében 2003-ban a program új nevet kapott: A magas munkanélküliséggel sújtott járások fejlesztését célzó De minimis program. A program célja az, hogy új munkahelyek teremtése és a járás gazdaságszerkezetének fejlesztése érdekében az állam dotációkkal támogassa e régiók gazdaságát, segítse a kisvállalkozókat a vállalatalapításban és -fejlesztésben, a termelés bővítésében és a versenyképesség javításában. A dotáció odaítélésének feltételeit a minisztérium évente aktualizálja, egyúttal a feltételeket teljesítőjárások szerinti bontásban közli a rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságát. A De minimis program a beruházási célú befektetett eszközök esetében összességében a tényleges ráfordítások 50%-áig nyújt támogatást. Ha a beruházás keretében tárgyi eszközök beszerzésére kerül sor, a támogatás a ráfordítások 50%áig terjedhet, technikai innovációs célú immateriális javak beszerzésekor pedig 25%-áig. További feltétel az, hogy a kérelem benyújtásának évében a De minimis program keretében nyújtott támogatás teljes összege nem haladhatja meg a 3 millió koronát, egy vállalkozónak három egymást követő naptári évben összességében a 100 000 eurónál több támogatás nem adható (6. táblázat). 1999 és 2003 között e program révén a magas munkanélküliséggel sújtott járásokban csaknem 470 millió Sk került szétosztásra. Ebből az összegből a magyar lakosságú járásokba (ahol a magyar nemzetiségű lakosság aránya meghaladja a 10%-ot) vissza nem térítendő támogatás formájában ennek az összegnek több mint 53%-a jutott. Az 1999-2003 közötti időszak adatai alapján megállapíthatjuk, hogy 1999-ben még jogosult volt a támogatásra a Galántai és a Dunaszerdahelyi járás, a későbbiekben azonban már nem. Ez azt jelentheti, hogy ezek a járások gazdaságilag megerősödtek, és a munkanélküliség nem éri el a többi járást jellemző kritikus értéket. Hasonló fejlődést mutatott 2000-2002-ben az Érsekújvári és a
