Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Jaroslav King: Régiófejlesztési politika és közigazgatás
282 Jaroslav Kling sadalmi, Tudományos és Műszaki Fejlesztési Stratégiai Hivatalt, jogköreit az SZK Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma (korábbi nevén az SZK Építés- és Közmunkaügyi Minisztériuma) vette át. Jelenleg Szlovákiában ez a minisztérium felügyeli a területfejlesztést. A területfejlesztés intézményi bázisához tartoznak továbbá: a minisztérium mellett működő, a PHARE programok és az előcsatlakozási alapok felhasználásával kapcsolatos feladatok biztosítását végző Területfejlesztés-támogatási Ügynökség és a kormány területfejlesztési tanácsadó testületéként 1999-ben újjáalakított Kormányzati Területfejlesztés-politikai Tanács. 1999-ben került elfogadásra az Integrált területfejlesztési terv, mely az előcsatlakozási támogatások megszerzése szempontjából az EU által megfogalmazott feltételek egyike volt. Ez a dokumentum tartalmazza a nemzeti fejlesztési stratégiát, és meghatározza a PHARE-programok keretében nyújtott támogatásokat fogadó, kedvezményezett régiókat. Ennek kapcsán merült fel az a probléma, hogyan határozhatók meg az előcsatlakozási és később a strukturális alapok fogadása szempontjából az EU-kritériumoknak (nagyságrendi szempontból) megfelelő régiók. Az Integrált területfejlesztési terv szerinti kedvezményezett régiók ugyanis nem azonosak az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által Szlovákia esetében alkalmazott NUTS II szintű statisztikai-tervezési egységekkel. Az Eurostat és az SZK Statisztikai Hivatala közötti előzetes megegyezés értelmében ugyanis a NUTS osztályozás (Nomenclature de Unites Teritorial Statistique) szerint Szlovákia az alábbi NUTS II szintű térségekre oszlik: Pozsonyi kerület, Nyugat-Szlovákia (Nagyszombati, Trencséni, Nyitrai kerület), Közép-Szlovákia (Zsolnai és Besztercebányai kerület), Kelet-Szlovákia (Eperjesi és Kassai kerület). A kormány azonban az Integrált területfejlesztési terv végrehajtása, valamint a PHARE-támogatások lehívása céljából kissé másként határozta meg a kedvezményezett régiókat: Pozsonyi kerület, Délnyugat-Szlovákia (Nyitrai és Nagyszombati kerület), Északnyugat-Szlovákia (Trencséni és Zsolnai kerület), Kelet-Szlovákia (Besztercebányai, Eperjesi és Kassai kerület). A NUTS II-es szintet érintő eltérő regionális beosztás sok gondot okozott az EU-val folytatott tárgyalások során. A kérdés megoldása 2002-ig húzódott, amikor is a kormány elfogadta az Eurostat alkalmazta besorolási rendszert. 2000-ben a kormány jóváhagyta Az SZK területfejlesztési politikájának alapelvei című dokumentumot, amely az utóbbi évtized folyamán ebben a témában a negyedik volt (1991, 1994, 1997), az előbbiektől eltérően azonban a területfejlesztési stratégiát nem a régiófejlesztési politikára vonatkozó programdokumentumok egyikeként tárgyalja. Stratégia helyett legmagasabb, országos szintű dokumentumként bevezeti a nemzeti területfejlesztési tervet. 2000- ben a kormány elfogadta a magas munkanélküliséggel küzdő járások fejlesztését szolgáló állami támogatási programot, amely az integrált területfejlesztési tervvel összhangban szabályozza a magas munkanélküliséggel, strukturális problémákkal küzdő, gazdaságilag gyenge járásoknak gazdaságfejlesztési céllal nyújtott állami támogatás feltételeit. Ez a program lényegében az e régiókban működő kis- és középvállalkozások támogatását célozza, 2003- tól De minimis (csekély összegűnek minősíthető) támogatási program néven fut (lásd a De minimis támogatási program fejezetet). Ugyanebben az évben hozták létre a regionális fejlesztési ügynökségek integrált hálózatát; valójában a már meglevő hálózatot fejlesztették olyan szintre, hogy minden kerületben legalább két régiófejlesztési ügynökség legyen. 2001- ben a kormány elfogadta a Nemzeti területfejlesztési tervet. E középtávú program elfogadásával Szlovákia teljesítette az egyik feltételét annak, hogy bizonyos uniós strukturális alapokból támogatásokat hívhasson le. Ugyanebben az évben az országos területfejlesztési koncepciónak egy újabb változata is elfogadásra került. A szlovákiai régiófejlesztési politika szempontjából valószínűleg a legjelentősebb esemény a területfejlesztési törvény elfogadása volt. A törvény munkaanyagként már 1996-ban is létezett, akkori formájában azonban elsősorban az államigazgatási rendszer szükségleteinek és érdekeinek kielégítésére ké-
