Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Jaroslav King: Régiófejlesztési politika és közigazgatás
Régiófejlesztési politika és közigazgatás 281 ba. A kormányüléseken konkrétan csak az olyan járások helyzete került szóba, ahol a munkanélküliek aránya meghaladta a 20%-ot. 1995-ben a hatásköri törvény módosítása következtében a területfejlesztésért felelős központi államigazgatási szervként létrejött az SZK Társadalmi, Tudományos és Műszaki Fejlesztési Stratégiai Hivatala. Az 1994-es programnyilatkozatban a kormány új területfejlesztési koncepció megvalósítását tűzte ki. A módosított területfejlesztési politikát az 1996-ban megvalósított területiközigazgatási átszervezéssel kellett volna öszszehangolni. Az új területi közigazgatási egységek kialakításakor fő elvként a kiegyenlített gazdasági szerkezetet fogalmazták meg, a közigazgatási átszervezés mögött azonban az akkori kormánypártok jól azonosítható politikai érdekei is felsejlenek. Amint már említettük, 1995-ben a területfejlesztés a Társadalmi, Tudományos és Műszaki Fejlesztési Stratégiai Hivatalhoz került. Az 1996-os államigazgatási átszervezés után a régiófejlesztési politika az új járásokra és kerületekre irányult. A kerületi és a járási hivatalokon belül területfejlesztés és egyéb ágazati kapcsolatok néven új főosztályok alakultak. Ezek a szervezeti egységek ágazatokat átfogó jellegűek voltak, s az adott térségi információs rendszer is hozzájuk tartozott. Feladatuk volt az adott járáson belül a forrásoknak és a fejlesztési potenciálnak a feltérképezése, valamint az ezek kiaknázásán alapuló fejlesztési programok kidolgozása. Területfejlesztési törvény hiányában e főosztályoknak a régiós partnerek irányában kifejtett tevékenysége nem támaszkodhatott megfelelő jogszabályi háttérre, a főosztályokon dolgozó szakemberek ezért többször is rámutattak egy ilyen törvény elfogadásának szükségességére. Az eredetileg kijelölt, hosszú távú transzformációs problémáik miatt figyelmet igénylő 10 járást az említett területi-közigazgatási átszervezés is érintette: néhány régi járást kisebb egységekre bontottak, s így 16 új járás jött létre. 1996-ban a kormány jóváhagyta az 1996-os évre vonatkozó, a területfejlesztési programok elbírálásának, jóváhagyásának és finanszírozásának elveit tartalmazó dokumentumot, ezt a következő években módosították. Ezek a kritériumok lehetővé tették, hogy fokozatosan olyan projektek is támogatást kapjanak, amelyeket nem az említett problémás járásokból nyújtottak be (lásd a De minimis támogatási programról szóló részt). 1996-1997-ben a Társadalmi, Tudományos és Műszaki Fejlesztési Stratégiai Hivatal által az ilyen programokra szétosztott támogatás teljes összege elérte a 100 millió Sk-t. 1997-ben a kormány elfogadta az Állatni régiófejlesztési politika koncepciója című dokumentumot, melyben a régiófejlesztési politika céljai, valamint a végrehajtásukhoz szükséges országos és regionális szintű koncepcionális anyagok és programdokumentumok kerültek megfogalmazásra. További, alapvető jelentőségű területrendezési dokumentum volt az Országos területfejlesztési koncepció, amelynek első változatát még 1994-ben hagyták jóvá. Ez utóbbi dokumentum a térségi tervezés két alapvető dokumentuma - az országos területfejlesztési stratégia és a területfejlesztési koncepció - munkálatainak összehangolására vonatkozó elveket is tartalmazta. Az Országos területfejlesztés koncepció alapján kerültek kidolgozásra - még 1998 előtt - a nagy területi egységek (kerületek) területrendezési tervei. A régiófejlesztési politikához kapcsolódó dokumentumok voltak a kerületi szintű gazdasági-szociális fejlesztési koncepciók. A harmadik alapvető dokumentum - mely Szlovákián kívül került kidolgozásra - a Szlovákia belépési kérelmével kapcsolatban kidolgozott európai bizottsági vélemény volt. A bizottság ebben az egységes és összehangolt szlovákiai területfejlesztési politika hiányosságaira, illetve teljes hiányára mutatott rá, s átfogó régiófejlesztési politika kidolgozását szorgalmazta. Az 1998-as választások után felálló új kormánnyal elmozdulás történt a területfejlesztési politikában is. Létrejött a területfejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettesi poszt, majd az SZK Kormányhivatalán belül 1999-ben az emberi jogi, kisebbségi és területfejlesztési főcsoport is (2000-től külön régiófejlesztési főosztály működik). 1999-ben megszüntették a Tár-
