Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Jaroslav King: Régiófejlesztési politika és közigazgatás
Régiófejlesztési politika és közigazgatás 279 îlektromos elosztóhálózat kiépítésében való •észvétel útján teremti meg. A kilencvenes ívekre a települések egyenlőtlen fejlődése volt r jellemző. Ez a területrendezéssel (települések) és a területfejlesztéssel (helyi államigazgatási szervek) kapcsolatos feladat- és hatáskörök szétaprózottságával függött össze Gajdoš 2001). A 2001. évi 416. számú ún. ha‘ásköri törvény révén (egyes államigazgatás izervek feladat- és hatásköreinek a települési is a középszintű területi önkormányzatokra 'örténő átruházásáról) a települések hatáskörébe került át a területfejlesztés koordinálása ,s. Számos település el is kezdte a stratégiai Fejlesztési tervek előkészítését. Elsősorban a kisebb falvakban azonban továbbra is gondot Dkoz a településrendezési dokumentumok hiánya, illetve elavult volta, e dokumentumok jgyanis szükségesek az építési engedélyek megszerzéséhez. A Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség által összeállított településrendezési dokumentációs nyilvántartás szerint a 2002. december 1- jei fordulónappal a legalább 10%-os magyar kisebbséggel rendelkező járásokban a 2000 lakosúnál nagyobb települések közül 10 nem rendelkezett településrendezési tervvel. Az a megdöbbentő, hogy e települések fele város. A „magyar” járásokban található, 2000 lakosúnál nagyobb települések felkészületlenségét mutatja az is, hogy a területrendezési tervvel rendelkező 57 település között csak 28 volt olyan, ahol ezt 1989 után fogadták el. A környezetvédelmi minisztérium az ún. Falurehabilitációs program keretében lehetővé teszi, hogy a vidéki települések a településrendezési tervek kidolgozásához támogatást kapjanak. 2002-ben a településrendezési tervek kidolgozására folyósított 8,018 mill. Sk dotációból 2,585 mill. Sk (32%) összegű támogatást kapott 29, a „magyar” járásokban található települések által benyújtott projekt (az összes támogatott projekt 30%-a). 2003-ban a 11,17 milliós teljes dotációs összegből a területrendezési tervek kidolgozását, aktualizálását vagy kiegészítését célzó 28 dél-szlovákiai projekt (a támogatott projektek 28%-a) 3,105 mill. Sk (28%) támogatásban részesült. 3. AZ ÁLLAMI TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA SZEREPE DÉL-SZLOVÁKIA FEJLESZTÉSÉBEN 3.1. Az állami területfejlesztési politika alakulása Mivel 1990-ben csak a települési önkormányzati rendszer jött létre, s nem alakultak ki a felsőbb szintű területi önkormányzatok, az ezt követő időszakban területfejlesztési kérdésekkel főképp az államigazgatás foglalkozott. Kezdetben a kormány területfejlesztési politikáját a gazdasági stratégiai minisztérium felügyelte. Az akkor kialakított járási és körzeti hivatalokban területfejlesztési referatúrák vagy osztályok alakultak. 1992-ben a kormány tanácsadó testületéként létrehozták a Kormányzati Régiófejlesztési Tanácsot. Feladat- és hatásköreinek többszöri módosítása, a tanács megszüntetése, majd újjáalakítása után 1995-ben Kormányzati Közigazgatási Tanáccsá alakult át, az új évezred elején pedig már Kormányzati Regionális Politikai Tanács néven működött. A rendszerváltás első éveiben a területfejlesztési politikát érintő legjelentősebb, az adott téma fontosságát kifejező dokumentum a 390/1991. számú kormányhatározat volt (A regionális gazdaságpolitika alapelvei). A régiófejlesztés a makrogazdasági és az ágazati politika mellett a gazdaságpolitika sajátos formájaként került megfogalmazásra. Ám az ágazati politikának a szocializmusból örökölt dominanciája a kilencvenes években is megmaradt. A területfejlesztési politika egyik fő alapelve az volt, hogy a központi államigazgatási szervek gazdasági eszközökkel teremtik meg a lehető legnagyobb mértékben saját forrásból finanszírozott településfejlesztés feltételeit. A régiófejlesztés alapját azoknak az elemzéseknek és fejlesztési tervezeteknek kellene képezniük, melyeket a területfejlesztésben érdekelt szereplők a területrendezési terveket készítő szervekkel együttműködve, a környezetvédelmi politika elveinek megtartása mellett dolgoznak ki. A régiófejlesztési politika megvalósítását célzó intézkedéseket nem sajátos eszközökkel kívánták végrehajtani, hanem olyanokkal, amelyek nem
