Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Jaroslav King: Régiófejlesztési politika és közigazgatás
276 Jaroslav Kling igazgatásban a decentralizálási és dekoncentrálási folyamat folytatása, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások területén a területi (helyi) önkormányzatok helyzetének és felelősségének a megerősítése - mindezeket a célokat azonban csak részben sikerült megvalósítani. Újra létrehozták a közigazgatás decentralizálását felügyelő kormánybiztosi posztot, s erre a kormány Viktor Nižňanskýt jelölte. A jóváhagyott feladat- és hatásköri leírás értelmében a kormánybiztos fő feladatát, a koordinálást a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel megosztva látja el. A konnánybiztos a reform továbbvitelével kapcsolatban két ütemtervet dolgozott ki. A „gyorsított” változat új szerkezetű helyi államigazgatási rendszerrel számolt, mely 2004. január l-jével kezdené meg működését. A tervezet a várt költségvetési decentralizálást, ill. az új modell szerinti közigazgatási finanszírozás bevezetését 2005-re tolta ki: 2004 a költségvetési forrásmegosztás előkészítésének az éve lenne. A második, „optimális” variáns szerint a változások előkészítése 2003 folyamán történne, s ez magában foglalná a nyilvános vitát is, melynek elmaradását már a korábbi kormány idején is gyakran bírálták. E változat szerint 2004-ben kerülnének elfogadásra a költségvetési források leosztásának szabályait is magukban foglaló szükséges jogszabályok. E változat elegendő időt biztosított a fenti változtatások előkészítésére, vagyis a később felmerülő problémákat nem lehetett volna a rendelkezésre álló idő rövidsége kiváltotta stresszel magyarázni, épp ellenkezőleg: a végrehajtást alaposan elő lehetett volna készíteni. 2005. január l-jével aztán mind a szervezeti, mind pedig a pénzügyi változásokat el lehetett volna indítani. E változat ellen elsősorban a korábbi reformok végrehajtása során szerzett tapasztalatok szóltak, ugyanis a reformok elodázása, illetve az előkészítő szakasz elhúzódása következtében erősödik a rendszernek a változásokkal szembeni ellenállása. 2003 januárjában a koalíció a gyorsított változat megvalósítása mellett döntött. Ennek nyomán a kormánybiztos javaslatot dolgozott ki a közigazgatási decentralizálás további menetére. 2003 októberében a kormány elfogadta a helyi államigazgatási rendszer átalakításáról szóló kompromisszumosjavaslatot, s így ebben az évben meg is valósult az államigazgatási átszervezés. A kerületi és körzeti hivatalokról rendelkező 2003. évi 515. számú törvény alapján 50 körzeti hivatal - a helyi államigazgatás általános hatáskörű szerve -jött létre, a kerületi hivatalok száma változatlan maradt. E körzeti hivatalok alkotta hálózaton kívül létrejött a specializált feladatokat ellátó államigazgatási szervek hálózata (nyolc). A helyi államigazgatási rendszer átszervezésével egy időben folytak a költségvetési decentralizáció előkészítő munkálatai. 2004 tavaszán nyilvánosságra hozták a pénzügyminisztérium javaslatát, mely szerint a területi (helyi) önkormányzatok kapnák a személyi jövedelemadóból származó bevételek 100%-át (71%-ot a települési, 27%-ot pedig a kerületi önkormányzat), a gépjárműadóból származó bevételeket (kerületi önkormányzat), illetve nagyobb szabadságot kapnának a helyi adók megállapításakor is (ideértve az ingatlanadót, azaz az építmény-, föld- és telekadót). 2.2 A területi önkormányzati szervekbe történő választások és a magyar kisebbség A dél-szlovákiai lakosság választási viselkedését nagymértékben befolyásolja a népesség nemzetiségi összetétele. Szlovákiának e részén a választás alapvetően etnikai elv alapján történik: a jelentős magyar lakossággal rendelkező terület döntő mértékben a magyar pártokat támogatja: ezek a parlamenti választások során rendszeresen mintegy 10%-nyi szavazatot érnek el. A helyi szint általában érzékenyebben reagál a nemzeti kisebbségek igényeire, mint a központ (Buček 2001). A magyar kisebbség már régóta részt vesz a települési önkormányzatok irányításban. A magyar pártok minden eddigi kommunális választáson sikeresek voltak. 1990-ben a magyar pártok színeiben, illetve a magyar pártokkal koalícióban induló jelöltek 164 polgármesteri helyet szereztek, ez az összes megválasztott polgármester 6%-a. A helyi képviselők számát tekintve még jobb volt az eredmény: az összes képviselői hely 10,5%-át
