Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)

Jaroslav King: Régiófejlesztési politika és közigazgatás

Régiófejlesztési politika és közigazgatás 277 szerezték meg. A két későbbi helyi önkor­mányzati választás során ezek az arányok to­vább javultak. sikeresek. Ennek oka elsősorban az „etnikai mobilizáció”, vagyis a „nem magyar” jelölteket támogató választók aktivizálódása volt (lásd pl. 4. táblázat A kommunális választások - a magyar pártok eredményei Választás Polgármesterek Képviselők száma aránya (%) száma aránya (%) 1990 164 6 4 052 10,5 1994 249 8,9 4 404 12,5 1998 227+25* 8,7 3 841+324* 11,8 2002 234+15* 8,5 2 052+482* 11,7 * - a magyar pártok, illetve a magyar pártokkal koalícióban fellépő erők megválasztott jelöltjei Fonás: Buček 2001; Az SZK Statisztikai Hivatala 2001. december 1-jén, illetve 15-én került sor az első regionális önkormányzati választásokra (a kerületi önkormányzat elnökének és a köz­gyűlési tagoknak a megválasztására), melyeket többségi választási rendszer szerint, egy- és többmandátumos választási körzetek alapján bonyolítottak le. Az elnökválasztás kétfordulós volt, a kerület egy választási körzetet alkotott. Második fordulóra akkor került sor, ha az első fordulóban egyik jelölt sem kapta meg az érvé­nyes szavazatok több mint 50%-át. Ez az első fordulóban csak a pozsonyi kerületi önkor­mányzat elnökének sikerült. A kerületi önkor­mányzat közgyűlésének tagjait egyfordulós választás során választották, a választási kör­zetek határa a jelenlegi kerületekével volt azo­nos. 8 elnököt és 401 képviselőt választottak. A választásokat szokatlanul alacsony részvétel jellemezte, ugyanis a választásra jogosult ál­lampolgároknak csupán 26%-a ment el szavaz­ni. Az MKP mint a magyar nemzetiségű lakos­ság által leginkább támogatott párt a regionális választásokon összesen 84 képviselői helyet szerzett (20,9%), a Nyitrai kerületi önkormány­zat esetében a közgyűlési helyek majdnem 60%-át, a Nagyszombatiban 35%-át, a Kassai­ban 32%-át, a Besztercebányaiban 31%-át és a Pozsonyiban 13%-át. Ami az önkormányzati elnöki posztot illeti, a magyar jelöltek a Nyitrai és a Nagyszombati kerületben jutottak a máso­dik fordulóba, egy esetben sem voltak azonban Dostál 2002, Krivý 2002). A választói részvé­tel alapján fogalmazta meg Krivý (2002) azt a hipotézist, mely szerint a választási eredmény szempontjából döntő hatása a „magyar ténye­ződnek volt. Krivý a „jobboldali blokk” (melynek az MKP is tagja volt) választási ered­ményét vetette össze az összes településen, il­letve az 5%-nál alacsonyabb részarányú ma­gyar lakossággal rendelkező településeken re­gisztrált választási részvétellel, s azt állapította meg, hogy a nagyobb választási részvételt ki­mutató településeken a jobboldali blokk jobban szerepelt, s ez főként az MKP-nak volt köszön­hető. A 2002-ben megtartott helyi önkormányza­ti választásokon a részvételi arány meglehető­sen alacsony, 49,51%-os volt (1991-ben 64%, 1994-ben 52,2%, 1998-ban pedig 53,9%). A Losonci járás kivételével minden olyan járás­ban magasabb volt a részvételi arány, ahol a magyar nemzetiségű lakosság részaránya meg­haladja a 10%-ot. E járások közül a legmaga­sabb részvételi arány a Nagykürtösi járást jelle­mezte, ott a jogosult választóknak majdnem 67%-a ment el szavazni. Az MKP számára a kommunális választások igen kedvezően ala­kultak, ugyanis a megszerzett polgármesteri helyek tekintetében (234 = 8%) csak a függet­lenjelöltek (32,7%) és a Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom jelöltjei (13,2%) előzték meg. A települési önkormányzatok képviselő-testü­­leteiben szerzett helyek számát tekintve ugyan

Next

/
Thumbnails
Contents