Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Tóth Károly: A magyar intézményrendszer fejlődése
268 Tóth Károly JEGYZETEK 1. Megkerülhetetlen munka a Filep Tamás Gusztáv és Tóth László által szerkesztett négykötetes, Budapesten megjelent (cseh)szlovákiai magyar művelődéstörténet, amely az elemző tanulmányokon túl kronológiával és válogatott bibliográfiával is rendelkezik. Fontos kézikönyv a kutatók számára még akkor is, ha az 1989 utáni időszakból csak nyolc évet ölel fel, s az alapkutatások hiányában azt is meglehetősen hézagosán. De a négy kötetnek inkább a nyolc évtized öszszegzése volt a célja, ez pedig maradéktalanul sikerült (Filep-Tóth 1998-2000). Természetesen az egyes intézmények (általában valamilyen évfordulóhoz kapcsolódva vagy évkönyvként) kiadtak önmagukról publikációkat (Csemadok, SZMPSZ, MPP, Együttélés, MK.DM, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Márai Sándor Alapítvány stb.), amelyek fontos támpontjai lehetnek a kutatásoknak, de nem helyettesíthetik az elfogulatlan, a szervezetek és intézmények fejlődését öszszefuggéseiben vizsgáló tárgyszerű elemzéseket. 2. Jelenleg a Csemadoknak 450 helyi szervezete és 56 ezer tagja van (Életképes a jól szervezett szervezet. Interjú Köteles Lászlóval, a Csemadok megbízott elnökével. Új Szó, 2004. február 28. 8. p.). 3. Ilyen volt pl. a történelmi-honismereti, a klubmozgalmi, az irodalmi, a nyelvi, a néprajzi, a népzenei stb. szakbizottság. 4. Ilyen lehetett volna a Matica slovenská, de az ötvenes évek elejétől ez a nagy történelmi hagyományokkal rendelkező szervezet nem alapíthatott helyi szervezeteket. A rendszerváltás után a Matica slovenská ezért is kaphatott olyan hangsúlyos szerepet a nemzeti mozgalmak körében. 5. Érdekes, hogy az 1948-ban ' megkötött pártközi/államközi megállapodás kilátásba helyezte a Csehszlovákiai Magyar Nőszövetség, illetve a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség (CSISZ) Magyar Szekciójának a létrejöttét, ezek megalakítására azonban már nem került sor. Lásd Fórum Kisebbségkutató Intézet - Bibliotheca Hungarica gyűjteménye. 6. A Memorandumot hivatalosan 266 aláíró jegyezte, az azóta előkerült ívek alapján számuk több mint 300-ra tehető. Lásd Fórum Kisebbségkutató Intézet. Memorandum 1988. 7. (Tóth K. 1999) Harminchármak levele. Fórun Kisebbségkutató Intézet - Bibliotheca Hungarica gyűjteménye. 8. Lásd Iródia Füzetek. Fórum Kisebbségkutató Intézet - Bibliotheca Hungarica, törzsállomány. 9. Lásd Fórom Kisebbségkutató Intézet. Magyai PEN Club Pozsony. Oral History, Dokumentumok. 10. Lásd Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei: Csáky Pál. Fórum Társadalomtudományi Szende, I. évf. (1999) 1. sz.; Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei: Tóth Károly. Fórum Társadalomtudományi Szemle, I. évf. (1999) 2 sz.; Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei: Barak László. Fórum Társadalomtudományi Szemle, II. évf. (2000) 2. sz. 11. Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei: Szép Attila. Fórum Társadalomtudományi Szemle, III. évf. (2001) 2. sz. 12. Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei: Szabó Rezső. Oral History Archívum, Fórum Kisebbségkutató Intézet. 13. A Fórom Információs Központ gyűjtötte össze kérdőíves felmérés formájában az adatokat. Sajnos, csak a visszaküldött kérdőívek alapján lehetett értékelni az egyes szervezeti típusokat (Nagy Myrtil 2002, 10. p., Kulcsár-Nagy-Szarka-Szép- Tóth-Tuba 2002, 120-122. p.). 14. www.forominst.sk. 15. Kulcsár-Nagy-Szarka-Szép-Tóth-Tuba 2002, 120. p. 16. A következő diagramok forrása Lampl-Tóth 2004. 17. Intézményesedési folyamatok a romániai magyar társadalomban 1989-1995 között (Biró 1998, 15-48). 18. Ideológiai tartalmakat hordozott az 1989-ben megjelent nemzetiség kontra nemzeti kisebbség vita, ill. a később megfogalmazott és az egész Kárpát-medencében elterjedt „társnemzet” vagy újabban a „nemzeti közösség” fogalma. De ugyanilyennek tekinthető a biológiai fogalmakat kölcsönző nemzeti terminológia: „nemzetrész”, „nemzettest” stb. is. 19. A legtöbb szervezet tevékenységi köre kizárólag a szlovákiai magyarokra vonatkozott (a Felvidék fogalma általában ezt jelentette a vizsgált időszakban), és az a néhány szervezet is, amely