Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Tóth Károly: A magyar intézményrendszer fejlődése
A magyar intézményrendszer fejlődése 269 ezen túl kívánt lépni, pusztán a dél-szlovákiai régiót nevezte meg hatáskörének. Ez utóbbi kifejezésben benne rejlett, hogy nem pusztán a szlovákiai magyarokkal, hanem a régió lakosaival kíván foglalkozni. 0. „Politikai funkciókat, nemzetiségi léptékű etnikai célokat explicit módon fölvállaló intézmények” (Biró 1998, 17). 1. 1989-1993 között valamennyi ilyen típusú szervezet az akkori államalakulati forma szerint „Csehszlovákiai Magyar...” szervezetnek nevezte magát. A Szlovák Köztársaság létrejötte (1993) után értelemszerűen mindegyikük „Szlovákiai Magyar...” szervezetnek nevezte át magát. :2. 1990. január első napjaiban a Csemadok szenei üdülőjében megtartott zártkörű tanácskozáson dőlt el, hogy a Csemadok nem alakul párttá, helyette később az anyagi és szervezeti erőforrásait felhasználva az Együttélés Politikai Mozgalom megszervezésében vett részt. Lásd a Csemadok elnökségének és járási szerveinek határozatait. Hét, 1990. február-március. 13. Itt csak utalhatunk arra, hogy 1968-1969-ben a Csemadok egyik mozgatója volt a változásoknak. Nem is maradt büntetlenül. 1971-ben kizárták a Nemzeti Frontból, erős pártkontroll alá vonták, de a Csemadok mozgósító erejének mítosza és „tradíciója” tovább élt - legalábbis az elvárások és lehetőségek szintjén. !4. Együttélés Politikai Mozgalom, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, később a Magyar Koalíció Pártja. !5. Lásd ehhez: Alapszabályok. Dokumentumok a Csemadok történetéből (1949-2000). Fórum Társadalomtudományi Szemle, V. évf. (2003) 3. sz. 127-187. p„ illetve a Csemadok teljes archívuma: Fórum Kisebbségkutató Intézet könyvtára és levéltára, Bibliotheca Hungarica. 26. Az okok között nem kis szerepet játszott az a tény, hogy a Csemadok a májusi választásokkor nyíltan az ellenzéki Együttélés-MKDM koalíció kampányát támogatta, gyakorlatilag az állami költségvetésből kapott anyagi eszközökből. 27. Az általános helyzetet jellemzi, hogy ez volt az első bejegyzett alapítvány Csehszlovákiában 1989 után. 28. A Márai Sándor Alapítványt a Független Magyar Kezdeményezés alapította, a Szövetség a Közös Célokért alapítói között a Magyar Koalíció Pártja is szerepel. 29. A kedvezménytörvény oktatási támogatásai komoly feszültséghez vezettek Magyarország és Szlovákia között. A kompromisszumos megoldás nem az SZKC-t, hanem egy újonnan létrehozott szervezetet (Pázmány Péter Alapítvány) bízott meg a támogatások lebonyolításával. 30. Később Új Kézfogás Közalapítványnál. 31. Ezek az adatok nem tartalmazzák a magyarországi támogatásokat. 32. A felsőoktatási, illetve kutatási és fejlesztési támogatások összegzése most van folyamatban. Ennek eredményei a közeljövőben látnak napvilágot. Lásd Nemzeti kutatási és fejlesztési program. A határon túli felsőoktatási és kutatási és fejlesztési támogatások és hasznosulásuk, 5/150/2001. Kutatási projektum. Fórum Kisebbségkutató Intézet. IRODALOM Biró Zoltán, A. 1998. Stratégiák vagy kényszerpályák? Tanulmányok a romániai magyar társadalomról. Csíkszereda, KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja-Pro-Print Könyvkiadó, 210 p. /Helyzet könyvek./ Duray Miklós (szerk.) 1989. Kettős elnyomásban. Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság helyzetéről és jogvédelméről 1978-1988. New York, Hungarian Human Rights Foundation- Püski, 1989, 528 p. Fónod Zoltán (szerk.) 1997. A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995. Pozsony, Madách-Posonium, 384 p. Fábry István 2004. A határon túli magyar kulturális intézmények adattára. Kutatási program és intézményi adatbázis. Gyorsjelentés. Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának megbízásából. Budapest. Kézirat. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Kézirattár. Hodossy Gyula-Kulcsár Ferenc (szerk.) 1994. íródia 1983-1993. Dunaszerdahely, Lilium Aurum Könyvkiadó, 404 p. Kulcsár Mária-Nagy Myrtil-Szarka Krisztina-Szép Attila-Tóth Károly-Tuba Lajos 2002. Nonprofit lxl. Útikalauz kezdő civil szervezetek számára.