Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Tóth Károly: A magyar intézményrendszer fejlődése
264 Tóth Károly gionális és eurorégiós társulások, amelyek már az európai uniós csatlakozásunk utáni időszak követelményeit tartják szem előtt. Egészen új forma ez a szlovákiai magyar intézményrendszeren belül. Az etnicitás azonban ezen belül is érvényesül, hiszen a szlovák-magyar határ nagyon komoly együttműködésre ad lehetőséget, és ezt a szlovákiai magyar szervezetek ki is használják, megfelelő partnerekre találva a magyarországi oldalon. Ugyanakkor komoly elmozdulás is tapasztalható az etnicitás szempontjából. Ezek a kapcsolatok már a közigazgatás szintjén jönnek létre (települési önkormányzatok, megyék/kerületek), amelyek nem pusztán nyelvi/kulturális alapot követnek, hanem egyre inkább előtérbe kerülnek a gazdasági, szociális és egyéb kérdések. 4.4. Kiadók, folyóiratok és lapok Nem igazán tekinthetők a civil szféra alkotóelemének, hiszen jogi formájukat tekintve (általában kft.-k) teljesen üzleti alapon jöttek létre és működnek. Ugyanakkor szerepüket tekintve a kisebbségi intézményrendszer szerves részét alkotják. A szűkös piacra való tekintettel általában támogatásra szorulnak, és így mind a hazai, mind pedig a külföldi támogatások egyik jelentős célcsoportját alkotják. A kiadók fontos kulturális küldetést is ellátnak, hiszen közvetítik a kulturális termékeket a kisebbségi közösség, a nyelvi közösség és a szakmai nyilvánosság felé. Az elmúlt tizenöt év legfőbb kihívása az volt, hogy a kommunizmusban létrejött „nagy múlttal rendelkező”, illetve a rendszerváltí éveiben újonnan megalapított kiadók milye ideológiát, üzenetet, profilt tudtak kialakítan kulturális és etikai értékeket közvetíteni, és - nem igazán nagy piacon - mennyire voltak k< pesek egymást kiegészítve megmaradni. 4.5. Állami és önkormányzati intézmények (Múzeumok, könyvtárak, regionális levéltára kulturális és népművelési központok stb.) Meglehetősen idegen testnek tekintette a szlc vákiai magyar intézményrendszer az ún. állan és ma már önkormányzati intézményeket. , magyar intézményrendszer részének azért te kinthetők, mert a magyarlakta területen dolgos nak, gyűjteményeik komoly része a magyar ku túra részét képezik, befogadó/látogató közönsé gük magyar, és jórészt magyar nemzetiségűé dolgoznak ezekben az intézményekben. Korát ban nagyfokú politikai és ideológiai ellenőrzé alatt álltak, 1989 után pedig a túlélés gondjaivr elfoglalva tartózkodtak mindenfajta nemzetpc litikai, politikai és ideológiai áramlatoktól. Jelenleg a következő módon oszlanak me ezek az intézmények az adott régióban: 4.6. Profitorientált kisebbségi gazdasági tár sulások Érdekes módon a kisebbségi intézményrend szer szerkezetében megjelent a szlovákiai ma gyár vállalkozó/vállalkozás fogalma. Ez azéi érdekes, mert nem szponzorként, hanem adó mánykérőként jelent meg. 1. táblázat Az állami és önkormányzati intézmények megoszlása a dél-szlovákiai régióban Az intézmény típusa Száma Fenntartója Állami múzeumok 2Szlovák Nemzeti Múzeum Járási múzeumok 9Megyei önkormányzat Települési múzeumok 5Települési önkormányzat Tájházak, néprajzi gyűjtemények 7Települési önkormányzat Regionális levéltárak 12Megyei önkormányzat Nagyobb járási vagy városi könyvtárak 26Települési vagy megyei önkormányzat Forrás: Lampl-László-Simon- Tóth Végh 2003
