Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)

Tóth Károly: A magyar intézményrendszer fejlődése

A magyar intézményrendszer fejlődése 263 Újabb kezdeményezéssel állt elő a Márai ándor Alapítvány, amikor a politikai elitek és z értelmiség párbeszédére szólította fel a félé­ét, és ennek feltételeit is kialakította, sajnos, evés sikerrel, hiszen az intézményes párbe­­zéd keretei ebben az esetben sem alakultak ki. .3.3. Nemzetközi orientáltságú, a kisebbségi ereteket túllépő szervezetek z az intézményi forma „atipikus kisebbségi zervezetnek” nevezhető, mert orientáltságát, apcsolatrendszerét, értékrendjét stb. tekintve ülönbözik a hagyományosnak nevezhető ki­­ebbségi intézményektől. Erre a típusra az jel­­;mző, hogy tevékenységében interetnikus, íultikulturális, nemzetközi értékeket jelenít ieg, a többségi intézményekkel együttműkö­­ik, sőt belső szerkezetét, személyi összetéte­lt, rendezvényeit hangsúlyozottan ennek kife­­:zése érdekében alakítja. A legtipikusabb pél­­ája ennek a Márai Sándor Alapítvány és a lalligram Könyvkiadó, de ide sorolható a Fo­rm Alapítvány, illetve Fórum Kisebbségkuta­­ŕ Intézet is. Ezek az intézmények a forrásaikat ;kintve is elkülönülnek a többitől. Míg a ha­­yományosnak mondható intézmények első­­orban magyarországi forrásokra alapozzák rüködésüket, ezek a szervezetek legfőbb bevé­­;li forrása amerikai és a nyugat-európai alapít­­ányoktól származik. Nagyon nehéz definiálni őket, hiszen kor­­zakonként változó az összetételük. Nagy az át­írás a fentebb jelzett szlovákiai intézmények s a nemzetközi orientáltságú civil szerveződé­­ek között. Általános jellemzőjük, hogy széles örü kapcsolatokkal rendelkeznek a szlovákiai ivil szektoron belül, nem csupán magyaror­­zági erőforrásokat céloznak meg, és profdjuk ■ a civil szektorra jellemzően - szigorúan csak zük területre korlátozódik. Pár éve egyre fontosabb szerepkörre tesz­ek szert, hiszen az EU-csatlakozás, a kistérsé­­;i fejlesztési programok, a regionális és a szék­árak közötti együttműködési követelmények elrúgják a hagyományos kisebbségi intéz­­nényrendszer (önmaga alkotta) korlátáit, és lelyette más értékrend érvényesül. Éppen ez az értékrend adott és ad teret a szlovákiai magyar civil szervezetek kooperációra és új erőforrá­sok bevonására alkalmas törekvéseinek (Márai Sándor Alapítvány, Fórum Kisebbségkutató In­tézet, Fundament Polgári Társulás, Gömöri If­júsági Társaság, Selye János Kollégium, Ka­tedra Alapítvány, Szlovákiai Magyar Profesz­­szorok Klubja, Fórum Információs Központ, Fórum Régiófejlesztési Központ, kistérségi és regionális társulások stb.). 4.3.4. Képző szervezetek Viszonylag későn alakultak ki azok a szerveze­tek, illetve tevékenységek, amelyek az intéz­ményrendszer megerősítését, fejlesztését szol­gáló programokkal álltak elő. A képző szerve­zetek elsősorban szakmai továbbképzéseket, „tréningeket”, illetve olyan konferenciákat, munkatalálkozókat szerveztek, amelyekből el­sősorban a szervezetek profitáltak. A szlovákiai civil szektoron belül ilyen jel­legű képzésekre már a kilencvenes évek kezde­tétől sor került. Sajnos, ezeken a szlovákiai ma­gyar szervezetek főleg anyagi és nyelvi okok­nál fogva nem vettek részt. Fontos szerepet ját­szott a távolság is, hiszen ezek a képzések álta­lában nem a magyarlakta területeken zajlottak. A szakmai továbbképzés területén a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (folyamatos szakmai továbbképzések a pedagógusok szá­mára), a Csemadok (közművelődési képzés a kilencvenes évek első felében), a Selye János Kollégium (doktoranduszképzés, tutori tovább­képzési rendszer), a Szlovákiai Magyar Népraj­zi Társaság (az amatőr néprajzgyűjtők felkészí­tése), a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség (népitánc-tanfolyam), a Márai Sándor Alapít­vány (kommunikációs és konfliktusmegelőző képzések) stb. ért el jelentős eredményeket, míg a civil szervezetek hatékony működtetése terén a Fórum Információs Központ végzett pó­tolhatatlan munkát. 4.3.5. EU-orientált szervezetek Azok az újonnan létrejött, elsősorban kistérségi, a határon átnyúló együttműködést elősegítő re­

Next

/
Thumbnails
Contents