Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Tóth Károly: A magyar intézményrendszer fejlődése
A magyar intézményrendszer fejlődése 257 lényrendszerben is. Ezek a következők: 1. gyesületek, alapítványok, társaságok; 2. polikai funkciókat, nemzetiségi léptékű etnikai élokat explicit módon felvállaló intézmények; . az állami szektorhoz és állami költségvetésez kapcsolódó intézmények; 4. profitorientált mvelődési intézmények (könyvkiadók stb.); . nyilvános térelem (ünnepek, szobrok stb.); 6. azdasági intézmények; 7. nemzetközi karitatív ítézmények helyi szatellitintézményei. Ha mi mégis a sajátosságokra kívánunk ráilágítani, meg kell állapítani, hogy a szlováki- i magyar intézményrendszer a valóságban énéi jóval egyszerűbb. Ez talán abból is adódik, ogy az öt jogi normából, amelyek alapján a ciil szervezetek bejegyeztetik magukat Szlováiában, igazából csak kettő (polgári társulás, il:tve alapítvány) jellemző a szlovákiai magyar jervezetekre. Az állami intézmények pedig tbban elkülönülnek a kisebbségi szervezetek>1, mint az a romániai elemzésben jellemezve an. Szlovákiában 1990 óta a szervezeteket usztán jegyzik, nem pedig engedélyezik. Japvetően öt jogi norma alapján lehet létreozni egy szervezetet. Ezek a következők: 1. Polgári társulás (občianske združenie, 3/1990. számú törvény). Polgári társulást há- Dm személy alakíthat, gyakorlatilag minden íegkötés nélkül. A polgári társulásokról szóló Írvényt az elsők között fogadta el a prágai zövetségi Gyűlés, és a mai napig változatlan íaradt. 2. Alapítvány (nadácia, 34/2002. számú Írvény). Az alapítvány működésének nagyon ötött szabályrendszere van. Eleinte nem volt iy, de a Mečiar-kormány idején (1997-ben) zigorították az alapítványok működését, gyaorlatilag állami ellenőrzés alá vonták őket, lelynek következtében az alapítványok 90%-a legszűnt vagy polgári társulássá alakult át. 998 után újra módosították a törvényt, a sziorú működési feltételek maradtak, csak az álimi ellenőrzés enyhült. 3. Közhasznú szervezetek (verejnoprosešné organizácie, 35/2002. számú törvény). Lonkrét tevékenységi körökhöz kötött szervezeti forma, nincs igazán elterjedve a szlovákiai magyarok körében. 4. Jótékonysági alap (neinvestičný fond, 147/1997. számú törvény). Egy konkrét cél elérésére létrehozott pénzügyi alap az alapítványhoz hasonló működéssel. 5. Jogi személyek társulása (záujmové združenie právnických osôb, Polgári Törvénykönyv 20i/2). Egyre népszerűbb intézményi forma, főleg a kistérségi társulások élnek ezzel a jogi normával, amikor több szervezet, önkormányzat (jogi személy) egy új, közös szervezetet hoz létre. Ezek a jogi normák azonban csak a keretét, lehetőségét adják meg a szervezetek működésének, s csupán a tartalmi elemek vizsgálatából derül ki, mi is nevezhető szlovákiai magyar szervezetnek, és hogy a kisebbségi intézményrendszer mennyire tekinthető a szlovákiai civil szektor részének. Jogi szempontból és szervezeti formájukat tekintve azonban mindenképpen civil szervezetekről van szó. Önreflexiójuk szerint azonban már nem ennyire egyértelmű a válasz. Az elszigetelt, etnikai határokat építő közösség — és a nemzeti kisebbség ilyennek tekinthető - kitermeli a maga belső kompakt szerkezetét, önmagát a közösségen belül hatalmi, monopol-, redisztributív, értéknorma-teremtő és egyéb szerepekkel ruházza fel, politikai-intézményi elitje pedig úgy viselkedik, mintha mindezen eszközöknek a birtokában is lenne. A klasszikus értelemben vett civil szektor viszont csak egy szegmense a társadalmi-politikai-gazdasági-állami életnek, az adott határokat ismeri, és tudatosan nem lép túl azokon. Tudatában van eszközrendszerének és lehetőségeinek, és ennek megfelelően viselkedik. A kisebbségi intézményrendszer - legyen szó akár pártokról, alapítványokról vagy polgári társulásokról - ennél többre tör, komplexebb tartalmakat tud magáénak. Ez az intézményrendszer szervezeti rendszerét, önképét, ideológiai töltetét, hangsúlyozott nyelvi-kulturális sajátosságát tekintve - sarkítottan fogalmazva - állam az államban, és ennek valós szervezetiintézményi formáit is kialakítja.
